A település története

5. oldal / 13

Halmaj település életében az első iparosokra vonatkozó adat az 1701 körüli évekből van, amikor Losonc, Alsómány és Rimaszombat környékéről szlovákok telepedtek itt le. Főleg erdőirtással jutottak földterülethez, ahol gyümölcsfákat ültettek és főleg pálinkafőzéssel foglalkoztak. Miként hazájukban, itt is a faeszközök készítése, bognár, kádár, kerékgyártó mesterség, fuvarozás, mészégetés, hamuzsír készítés lett a foglalkozásuk. Nyáron idénymunkát végeztek pl. a síkvidékre is lejártak aratni, csépelni.

Az 1750-es években kialakult földesúri szőlőtermelő majorüzem működött Halmajon. A majorsági szőlőföldeket szlovák szőlőkapásokkal műveltették.

A település első kereskedői a kocsmárosok voltak. A község lakói évszázadokon keresztül Gyöngyösről szerezték be a számukra szükséges termékeket. A kereskedelem fejlődése akkor gyorsult meg, amikor a környék más falvaihoz hasonlóan – gr. Károlyi Sándor kezdeményezésére – megszervezték a Hangya szövetkezeteket. Ezek a szövetkezetek a lakosság jobb és olcsóbb ellátására jöttek létre. Gyöngyöshalmajon 1907-ben alakult az első szövetkezet.

1911-ben a Gyöngyöshalmaji Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzleti eredménye a következő volt:

• jegyzett alaptólce 2030,-Ft

• tartalékalap 1007,19

• nyereség, évvégén 373,38

Egy 1923-as felmérés alapján Gyöngyöshalmajon a következő iparosokat találjuk:

• Bene Balázs gépész

• Dupcsák Alajos cséplőgéptulajdonon

• Fülöp János kőműves és ács

• Gyürki Lajos kovács

• Gyürki Mihály kerékgyártó

• Juhász Gábor csizmadia

• Juhász Tivadar cipész

• Medveczky Lajos géplakatos, kútmester

• Sziládi Károly géplakatos, cséplőgéptulajdonon

• Szécsy Sándor korcsmáros

• Tóth István szikvízgyáros

1935-ben Gyöngyöshalmajon 9 iparos működött (2 kovács, 2 suszter, 1 lakatos, 1 kerékgyártó, 3 kőműves)

Az 1923-as adatokat összevetve az 1935-ös adattal egyértelműen látszik, hogy jelentős mértékben csökkent a településen dolgozó iparosok száma. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a település – jellegéből adódóan – mezőgazdasági munkákból élt.

Akik ipari végzettséggel rendelkeztek, azok vagy a Borhy tanyánál működő kis kapacitású :

• bányában, vagy Gyöngyösön, vagy a mezőgazdasági termelésben dolgoztak és ezáltal önálló ipari tevékenységet nem folytattak.

• Ugrán az 1750-es években már működött szőlőtermelő majorüzem. 1783-ban első katonai felmérés alapján készült térkép Ugra faluról 250 m távolságra a karácsondi úttól délnyugatra téglaégető jelenlétét jelzi. Később, 1856-1860-ban készült térkép már ugyanezt a helyet csak agyagbányaként és nem téglaégetőként jelöli. Feltehetőleg egy évig működhetett.

• 1907-ben Hevesugrán is megalakult a lakosság ellátásának javítására a Hangya szövetkezet.

1911-ben a Hevesugrai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzleti eredménye:

• jegyzett alaptőke 2490,-Ft

• tartalékalap 1149,76

• nyereség, évvégén 340,34

1923-ban készült felmérés alapján Hevesugrán az alábbi iparosokat találjuk:

• Csernyák Albin földmíves

• Domoszlai János gépész, földmíves

• Farkas Géza zenész

• Hidas István asztalos

• Juhász János mészáros, földmíves

• Kiss György csizmadia

• Kovács István községi kovács

• Sándor György korcsmáros, földmíves

• Szabó Feka Kálmán, lókereskedő

• Sztankó András ács

• özv. Takács Alajosné varrónő

• Tieffenbacher József asztalos

• Tóth Menyhért földmíves

• Váradi Géza zenész

Halmajugrán 1960-ban (3 kovács, l lakatos, 1 asztalos, 2 bognár) iparos dolgozott. Az évek során a lakosság létszámához mérten jelentősen csökkent a településen dolgozó iparosok száma.
A Detki Takarékszövetkezet 1962-ben nyitotta meg kirendeltségét Halmajugrán. 1971-ben a kereskedelmi egységek száma a következőképpen alakult a településen:

• vegyesbolt 2 db

• vendéglátóip. egység 3 db

• szikvízüzem 1 db

• zöldséges bolt 1 db

• hús-tejbolt 1 db

A kisiparosok száma:

• festő 2 fő

• kőműves 1 fő

• cipész 2 fő

• női szabó 1 fő

A településen ma 6 vállalkozó szervezet működik. A Mátrai Erőmű Rt., Ytong Hungary Kft., a Detki Keksz Édesipari Kft., és 3 betéti társaság.

A 16 egyéni vállalkozó közül 1 mezőgazdasági besorolású 5-5 pedig ipari, illetve kereskedelmi tevékenységet végez.

A Benevölgye ÁFÉSZ vegyesboltot, a Tarnamérai Takarékszövetkezet fiókot tart fenn a településen.

A legnagyobb és legtöbb személyt foglalkoztató a visontai bánya és erőmű.

Mátrai Erőmű Rt.

A Mátraalján 1880-as években Rózsaszentmártonban kezdődött a hazai lignitbányászat. 1918-ban megalapították a Mátravidéki Szénbánya Rt.-t, a mai vállalat elődjét. Gyöngyösön 1953-ban kezdődött meg a termelés. Az államosítás után megalakult a Magyar Állami Szénbányák Rt. A Lőrinci Erőmű létesítése érdekében 1948-ban alapították meg a Mátravidéki Erőmű és Bányaépítési Rt.-t. Az 1960-as évek közepétől a gazdaságtalanul működő bányák megszűntek, így a mélyművelésű bányák is. A külfejtéses széntermelés jövőjét az ecsédi bánya megnyitása alapozta meg 1957-ben. Ezt 1973-ban zárták be.

1963-ban a térség bányászati tevékenységét a Mátraaljai Szénbányák fogta össze. Kormánydöntésre megépült az akkori Gagarin Hőerőmű. A mai Mátrai Erőmű beruházása 1965-ben kezdődött meg. Az erőmű ellátására nyitották meg 1964-ben a Thorez bányát a visontai térségben. Az itt lévő lignitet külfejtéses nagyüzemi technológiával termelik ki.

1993-ban valósult meg a Mátraaljai Szénbányák és a Mátrai Erőmű Rt. tulajdonosi és szervezeti integrációja.

A visontai bányában a közeli településekről így Halmajugráról- is sokan dolgoznak. Egyrészt az emberek bizonyos százalékának a megélhetését biztosítja, ugyanakkor sok gondot is okoz a településnek ez a közelség. A terület alatt húzódó szénvagyon miatt sok földet kisajátított a bánya. 1994-ben a községben 36 ház is arra a területre esett amelyet bevontak a külszíni fejtésbe. A lakókat kártalanították. Kollektív jóvátétel címén az önkormányzat 40 millió forintot kapott a részvénytársaságtól.

A bánya közelségét mutatja az is, hogy szinte kietlen tájon vezet az út Halmajugrára, itt-ott munkagödrök tűnnek elő. A Halmajugrán átvezető műút felett szállításra szolgáló szalaghíd vezet keresztül.

Halmajugra nyitóárka a nagy déli bányának.

Detki Keksz Édesipari Kft.

A térség egyik legjelentősebb üzeme. 1992-ben jött létre a Kft. Tulajdonosai a Detki Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Rt., valamint a Stollwerck Kft. Több mint 100 embernek biztosítják a munkalehetőséget, akik automata gépsoron nyolcórás műszakban dolgoznak .

A Kft. 1997-ben megszerezte az ISO 9002-es minőségbiztosítási tanúsítványt termékeire. A gyártókapacitás bővítésére 1999-ben olasz gyártmányú kekszgyártó gépsort vásároltak. Az új gépsor beállításával növekedett a termelés, minőségi javulást is hozott, ugyanakkor új termékekkel is megjelenhettek ezáltal a piacon.

A halmajugrai önkormányzat és a Detki Keksz Édesipari Kft. közötti felhőtlen kapcsolatot és bizalmat mi sem bizonyítja jobban, hogy az iparűzési adójukat felére csökkentették.

Bálint gazda – aki Gyöngyöshalmajon élt – abban a házban lakott ahová az üzemet építették, illetve ahol az üzem igazgatónőjének irodája áll.

YTONG Hungary

A falazó elemeket gyártó cég is halmajugrai közigazgatási területen működik. A Mátra Gázbeton gyárat 1983-ban kezdték el építeni. Az új gyár színhelyéül azért választották ezt a települést, mert itt a technológiához adottak voltak a feltételek: a pernye, az égetett mész, a cement, a víz, a villamos energia, a gőzellátás, a munkaerő-ellátottság, a geológiai adottságok, a vasúti, a közúti csatlakozások. A beruházást a hőerőműre és a visontai bányára alapozták. Az itt készült termékek a korszerű gyors építkezés alapanyagát adják.

1992. júliusától Ytong Hungary néven folytatja tevékenységét. Újfajta technológiai módosításokat hajtottak végre, amelyek a nyugati szintű tömegtermelést teszik lehetővé. Az YTONG Holding FmbH München Európa egyik legnagyobb építőipari csoportja. A cég sokéves tapasztalattal gyárt energiatakarékos és környezetbarát építőelemeket. Az Ytong termékek alapanyaga a kvarchomok, mész, cement és víz. Halmajugrán csak magyar alapanyagokkal dolgoznak. A falazó elemek köztudottan jó hőszigetelő képességével és előnyös tulajdonságaival az építők körében keresett termék.

A felsorolt üzemeken kívül több fuvarozó cégnek is van telephelye a községben.