A település története

10. oldal / 13

Kezdetben a művelődést, szórakozást a falusi bálok jelentették az itt élő fiataloknak. majd a kántortanító népművelési ambícióinak hatására a különböző műkedvelő előadások.Az 1950-es években létrejöttek a Népkönyvtárak, amelyek még nem rendelkeztet: önálló helységgel, csupán egy szekrénnyi könyvet jelentett (300-400 db), amelynek ar iskolában biztosítottak helyet.

1951-ben felvetődött – Erki István és Tieffenbacher József által – Halmajugrán is u kultúrház megépítésének szükségessége.

1954-ben mozi már működött a településen. A népművelési ügyvezető Medveczki Alajosné volt.

1970-ben kezdtek hozzá az új művelődési kombinát építéséhez, amelynek létrehozását a községi tanács, a mozi üzemi vállalat, a megyei könyvtár, az ÁFÉSZ, a termelőszövetkezet, a gyöngyösi ktsz és a járási KISZ-bizottság szorgalmazta sőt a költségeket i;; közösen vállalták. Az építésben nagy szerepet vállalt a lakosság is, hiszen négyszáz 10 órás munkanapot dolgoztak az építkezésen társadalmi munkában, segítséget nyújtva ezáltal a kivitelezési munkákat végző abasári költségvetési üzem dolgozóinak. A terveket Bényei Józsefné (Eger) mérnök készítette.

1972. augusztus 20-án került sor a mintegy 2 millió 800 ezer forintos költséggel épült Művelődési Ház átadására.

Alig nyitotta meg kapuját az intézmény, máris illusztris vendégeket fogadott. A könyvtáros egyesületek nemzetközi szövetsége (IFLA) konferenciájára hazánkba érkezett küldöttek mintegy nyolcvan tagú csoportja látogatott ide Heves megyei útja során. A különböző nemzetiségű pedagógusok, népművelők, könyvtárosok legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak erről a magas színvonalú, a népművelést hatékonyan szolgáló létesítményről.

A mozi 1991-ig működött itt, de működtetése gazdaságtalan volt. Nagyobb rendezvények megtartására a nagyteremben nyílik lehetőség.

1973-ban itt a nagyteremben az Állami Déryné Színház vendégjátékaként mutatták A szülő is ember c. darabot, majd egy másik alkalommal Petőfi Skndor: A helyiscy; kalapácsá-t nagy sikerrel. A település lakóinak művelődését bérletes előadások szervezésével is igyekeztek biztosítani. Évi 5 előadás megtartásával sok neves budapesti művész fellépett itt és adott színvonalas műsort. 1973-1982-ig az Ifjú zenebarátok klub meghívására a Filharmóniának is volt itt bérletes előadása. Az emberek életszínvonalának csökkenésével egyre kevesebben engedhették meg maguknak a költséges belépőjegyek megvásárlását, ezért az önkormányzat, – hogy biztosítsa a művelődés, szórakozás lehetőségét – felvállalta a jegyek kifizetését. Rétegműsorokat szerveztek, hol a gyermekek, hol az idősek, hol pedig a cigányság részére. Így többekközt felléptek itt: Pahy Rita, Vikidál Gyula, St. Martin stb.

A művelődési házban kapott helyet a község könyvtára is, ahol az olvasóhelyiségben kultúrált körülmények között lehetőség nyílt a könyvek, illetve folyó íratok helyben olvasására.

Míg nem készült el az új intézmény, addig a könnyutóz a Kossuth úton a Tanácsház. udvarában (Halmaj) és egy bérelt épületben volt (Ugrón). A 2 könyvtár állománya kh. 2100 kötetet tett ki.

1972-ben a művelődési házban lévő könyvtár egyik illusztris vendége író-olvasó találkozó keretében Berkesi András volt.

1973-ban az alvégi könyvtár állományát áttették a felvégi könyvtár állományához. :a művelődési házban működő könyvtár a „klubbkönyvtár” elnevezést kapta. Könyvtáros;; ekkor Pintér Mária.

Az 1973-as év kiemelkedő íróvendége a könyvtárnak Fehér Klára írónő volt. ~ könyvtár állománya ebben az évben 3782 kötet.

A letéti könyvtár a Kossuth u. 83 sz. alatt működött, könyvtárosa Jakus Sándorné volt. A letéti állományt 1976-ban megszüntették.

A művelődési ház könyvtárának új könyvtárosa 1976-ban Gulyás Ágnes lett, arra ao időszakra míg Somodiné Pintér Mária szülési szabadságon volt. Ekkor a könyvállomány 4536 kötet.

1978-ban a könyvtár vezetését újra Somodi Tiborné vette át és vezeti azóta is nagy s megelégedésre. A könyvállomány ekkor 5651 kötet.

Az 1999-es adatok alapján már 7760 kötetnyi könyv áll az olvasók rendelkezésére. A település nagyobb rendezvénye a Katalin napi búcsú (halmaji) és Imre herceg búcsú (ugrai).