1950-ben Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásából alakult Halmajugra. Gyöngyöstől 10 km-re, a 3-as sz. főúttól 5 km-re található. A legközelebbi vasútállomás, a Budapest-Miskolc vasútvonalon Ludas. A község a Kelet-Mátraalja kistájon fekszik, ott ahol Abasár, Visonta, Detk, Vécs, Karácsond és Ludas.

A kistáj 109 és 300 m közötti tengerszint feletti, közepes magasságú hegységelőtéri dombság. A felszíne enyhén délkeletnek lejt, vízszintesen gyengén szabdalt. A hordalékkúpokat a vízfolyások 250 m átlagos tetőmagasságú völgyközi hátakká szabdalták, amelyek relatív magassága 50-100 m. A hordalékkúp rendszert meredek lejtőjű fiatal, észak-déli, illetve északnyugat-délkelet irányú süllyedések tagolják. A kistáj egésze közepes mértékben erózióveszélyes.

Földtani adottságai: A táj kőzettani alapja többnyire bádeni andezit, amelyre helyenként bádeni-szarmata márga, homokkő, agyag települt. Erre az üledék együttesre rakódott rá a felső pannóniai emelet lignites képződményei soktelepes kifejlődésben. Ezt a nagymennyiségű lignitkészletet Visonta térségében évtizedek óta bányásszák. Az üledéket az északi részen pleisztocén (a földtörténeti negyedkor első része) törmelékkúpok kavicsos-homokos képződményei, a déli részen egyre nagyobb vastagságban pleisztocén lejtő-anyagok, tarka agyagok fedik.

Talaja a terület lejtőit borító nyirkos és a csernozjom erdőtalaj. A talajképző kőzet a Mátra andezit és riolit málladékából származó nyirokszerű anyag. A talaj vízgazdálkodására a gyenge vízvezető és az erős víztartó képesség a jellemző. A nehezen művelhető talajok gyengén savanyúak, termékenységük viszonylag kedvező. A harmadidőszaki üledéken képződött barnaföldek kis foltokban helyezkednek el. A Bene-patak völgyében savanyú réti talaj található.

A kistáj jellemző szerkezeti irányai: észak-déli és északnyugat-délkeleti.

A terület éghajlata az északi részen mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A déli sík terület mérsékelten meleg-száraz. Az évi napfénytartam 1900-1950 óra, a nyári napfényes órák száma 780, a télieké 180 óra körüli.

A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,5-10,0 C°, ill. 16,5-17,0 C°. Április 14 és október 15 között 184 olyan nap várható, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C°-ot. A fagymentes időszak április 15 és október 20 között kb. 185 nap hosszúságú, de a délies lejtőkön még 190 napnál is hosszabb. Az évi abszolút maximumok átlaga 33,0-34,0 C°, míg a minimumoké -16,5 C° körüli. Vegetációs időszakban a déli részeken az évi csapadék 600 mm, az északi részeken 700 mm; ebből 340-380 mm hullik a vegetációs időszakban. Átlagosan 35 hótakarós nap van évente, az átlagos maximális hó vastagság 16 cm.

A lejtővidéket a Bene-, Vár-, Nyiget-, Berek-Domoszlói-, Forrás- és Tarnóca-patak tagolja. Halmajugrán a Bene-patak folyik keresztül. Mátrafüred régi neve Bene és innen ered a patak elnevezése. A bányarendezéskor a patak eredeti folyását a markazi tóba kapcsolták. A Mátra árnyékoló hatása miatt eléggé száraz terület. A patakvölgyek árterében kiterjedt réteket és legelőket találunk. Ezzel magyarázható a terület évszázadok óta fejlett állattenyésztése, különös tekintettel a juhra és szarvasmarhára. Sajnos az idők folyamán az állattenyésztés jelentősen lecsökkent.

Bánya
A patakvölgyekben jelentős az árterület kiterjedése, 22 km. Ebből 1 km belterület, 12,2 km szántó, 7,7 km rét és legelő, 1,1 km erdő. Az árvízi hozamokat jelentős tározók hasznosítják. Így pl.: a Vár- és Nyiget-patak vizét a markazi- (170 ha), a Berek-patakét a domoszlói-tározó (56 ha). Az előbbi ivóvíz-, az utóbbi öntözővízbázis. A terület nevezetes forrása, az abasári vízmű-forrás (400-1501/p), ami a községet is ellátta. A területen található artézi kutak vízhozama mérsékelt. A talajvíz általában 6 m alatt található, csak a völgytalpakon áll magasabban. Általában kalcium-hidrogénkarbonátos, kemény szulfátszegény vizek. A bányászati tevékenység miatt szükségessé vált víztelenítés során a település kútjai kiapadtak. Előtte elsőként a megyében víztornyot építettek, hogy az egészséges ívó vizet biztosítani tudják. Ma már ez a víztorony üresen, kihasználatlanul áll. 1983-ban üzemelték be a detki vízbázisra alapozva a Detk-Halmajugra- Visonta kistérségi vízművet. Később kiépítették és vízvezetékkel látták el a község minden utcáját.
Viztorony

Erdőtársulásai között a cseres tölgyesek, a melegkedvelő tölgyesek az említésre méltók. A lágyszárú fajok között a cserkeszek, a perjefélék a jellemzőek, amelyek már az alföldi hatást érzékeltetik.

A mezőgazdaságilag hasznosított területek jelentősebb növényei a búza, a kukorica, a zöldtakarmány, az árpa és a hüvelyesek. A terület legjelentősebb kultúrája a szőlő, amelynek minősége hazai viszonylatban kiemelkedő. A szőlőművelés érdekei azonban némileg összeütközésbe kerültek a visontai hőerőmű üzemeltetésével, amely elsősorban a lignitbázisa révén a környezetet az átlagnál is kedvezőtlenebbül befolyásolja.

 

Halmajugra elnevezése, földrajzi nevei

 

Gyöngyöshalmaj nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi első ízben Holme alakban. Több forrás alapján 1466-ban Halmay néven szerepel. 1544-ben Halmaj, majd 1570-es években lejegyzett adatok szerint ismét Halmay néven ismert. 1647-1888-ig a források alapján újra a Halmaj névalakkal találkozunk.

1836-ban a helységnévtári adatok alapján a településhez tartozott, mint külterület: Szárazpuszta.

1903-ban a helységnévtári adat szerint már a Gyöngyöshalmaj elnevezést találjuk. Külterületként ide tartozott: Szalókitanya, Józseftanya (másnéven Egrestanya, Lötyögitanya), Flochtanya, Gretkovicstanya, Tornaytanya.

1913-as adat szerint Gyöngyöshalmajhoz tartozott: Kishalmaj, Józseftanya, Flochtanya, Gretkovicstanya, Zrubkatanya.

1926-os adat alapján csak egy tanya tartozik a településhez, a Józseftanya. 1936-ban már a Józsfetanyán kívül egy újabb terület nevét is említik az adatok a Tévéntelep-et.

1944-es helységnévtári adat Gyöngyöshalmajhoz tartozónak említi: a Laubtanyát és a Cigánytelepet.

Hevesugra az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vgra, Wygra, Wgra névalakban fordul elő. Az 1343. évi tizedjegyzékben már Ugra névalakban szerepel. Ezen a néven ismerjük 1550-ig. 1570-es tizedjegyzékben Wgra nevet találjuk. 1773-1888-ig újra Ugra néven ismerjük.

1902-től Hevesugra néven szerepel és már külső területként hozzá tartozik: Bekönyitanya, Felsőnyigettanya, Sándortanya. 1903-tól a hozzátartozó részek: Pusztaugra, Bökönyitanya. 1913-as adatok szerint külterületei: Jókúttanya, Pusztatanya, Bökönyitanya.

1926-os adatok nem jelzik a településhez tartozó külterület nevét.

1936-os jegyzék szerint települései: Jókúti szótőtelep, Pusztaugra. 1944-es helységnévtári adat már csak a Jókúttanyát említi.

1950-ben Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásával létrejött Halmajugra.

Halmajugrához tartozó településként említi az 1952-es helységnévtári adat a következő külterületeket: Bognár, Csépánytanya, Jókúttanya, Kozmáritanya, Laubtanya, Őzsetanya, Szalaytanya.

1962-es adat szerint a településhez tartozó kültelki részek: bankótelep, Dózsatelep, Csépánytanya, Őzsetanya, Mahunkatanya, Szeszfőzde.

1973-as ismereteink szerint külterületei: bankótelep, Dózsatelep, Mahunkatanya, Őzsetanya, Szeszfőzde.

1985-ös helységnévtári adat külső területet már nem említ.

alt