Címlap A település földrajza

A település földrajza

1950-ben Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásából alakult Halmajugra. Gyöngyöstől 10 km-re, a 3-as sz. főúttól 5 km-re található. A legközelebbi vasútállomás, a Budapest-Miskolc vasútvonalon Ludas. A község a Kelet-Mátraalja kistájon fekszik, ott ahol Abasár, Visonta, Detk, Vécs, Karácsond és Ludas.

A kistáj 109 és 300 m közötti tengerszint feletti, közepes magasságú hegységelőtéri dombság. A felszíne enyhén délkeletnek lejt, vízszintesen gyengén szabdalt. A hordalékkúpokat a vízfolyások 250 m átlagos tetőmagasságú völgyközi hátakká szabdalták, amelyek relatív magassága 50-100 m. A hordalékkúp rendszert meredek lejtőjű fiatal, észak-déli, illetve északnyugat-délkelet irányú süllyedések tagolják. A kistáj egésze közepes mértékben erózióveszélyes.

Földtani adottságai: A táj kőzettani alapja többnyire bádeni andezit, amelyre helyenként bádeni-szarmata márga, homokkő, agyag települt. Erre az üledék együttesre rakódott rá a felső pannóniai emelet lignites képződményei soktelepes kifejlődésben. Ezt a nagymennyiségű lignitkészletet Visonta térségében évtizedek óta bányásszák. Az üledéket az északi részen pleisztocén (a földtörténeti negyedkor első része) törmelékkúpok kavicsos-homokos képződményei, a déli részen egyre nagyobb vastagságban pleisztocén lejtő-anyagok, tarka agyagok fedik.

Talaja a terület lejtőit borító nyirkos és a csernozjom erdőtalaj. A talajképző kőzet a Mátra andezit és riolit málladékából származó nyirokszerű anyag. A talaj vízgazdálkodására a gyenge vízvezető és az erős víztartó képesség a jellemző. A nehezen művelhető talajok gyengén savanyúak, termékenységük viszonylag kedvező. A harmadidőszaki üledéken képződött barnaföldek kis foltokban helyezkednek el. A Bene-patak völgyében savanyú réti talaj található.

A kistáj jellemző szerkezeti irányai: észak-déli és északnyugat-délkeleti.

A terület éghajlata az északi részen mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A déli sík terület mérsékelten meleg-száraz. Az évi napfénytartam 1900-1950 óra, a nyári napfényes órák száma 780, a télieké 180 óra körüli.

A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 9,5-10,0 C°, ill. 16,5-17,0 C°. Április 14 és október 15 között 184 olyan nap várható, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 C°-ot. A fagymentes időszak április 15 és október 20 között kb. 185 nap hosszúságú, de a délies lejtőkön még 190 napnál is hosszabb. Az évi abszolút maximumok átlaga 33,0-34,0 C°, míg a minimumoké -16,5 C° körüli. Vegetációs időszakban a déli részeken az évi csapadék 600 mm, az északi részeken 700 mm; ebből 340-380 mm hullik a vegetációs időszakban. Átlagosan 35 hótakarós nap van évente, az átlagos maximális hó vastagság 16 cm.

A lejtővidéket a Bene-, Vár-, Nyiget-, Berek-Domoszlói-, Forrás- és Tarnóca-patak tagolja. Halmajugrán a Bene-patak folyik keresztül. Mátrafüred régi neve Bene és innen ered a patak elnevezése. A bányarendezéskor a patak eredeti folyását a markazi tóba kapcsolták. A Mátra árnyékoló hatása miatt eléggé száraz terület. A patakvölgyek árterében kiterjedt réteket és legelőket találunk. Ezzel magyarázható a terület évszázadok óta fejlett állattenyésztése, különös tekintettel a juhra és szarvasmarhára. Sajnos az idők folyamán az állattenyésztés jelentősen lecsökkent.
 
Bánya

A patakvölgyekben jelentős az árterület kiterjedése, 22 km. Ebből 1 km belterület, 12,2 km szántó, 7,7 km rét és legelő, 1,1 km erdő. Az árvízi hozamokat jelentős tározók hasznosítják. Így pl.: a Vár- és Nyiget-patak vizét a markazi- (170 ha), a Berek-patakét a domoszlói-tározó (56 ha). Az előbbi ivóvíz-, az utóbbi öntözővízbázis. A terület nevezetes forrása, az abasári vízmű-forrás (400-1501/p), ami a községet is ellátta. A területen található artézi kutak vízhozama mérsékelt. A talajvíz általában 6 m alatt található, csak a völgytalpakon áll magasabban. Általában kalcium-hidrogénkarbonátos, kemény szulfátszegény vizek. A bányászati tevékenység miatt szükségessé vált víztelenítés során a település kútjai kiapadtak. Előtte elsőként a megyében víztornyot építettek, hogy az egészséges ívó vizet biztosítani tudják. Ma már ez a víztorony üresen, kihasználatlanul áll. 1983-ban üzemelték be a detki vízbázisra alapozva a Detk-Halmajugra- Visonta kistérségi vízművet. Később kiépítették és vízvezetékkel látták el a község minden utcáját.
 
Viztorony

Erdőtársulásai között a cseres tölgyesek, a melegkedvelő tölgyesek az említésre méltók. A lágyszárú fajok között a cserkeszek, a perjefélék a jellemzőek, amelyek már az alföldi hatást érzékeltetik.

A mezőgazdaságilag hasznosított területek jelentősebb növényei a búza, a kukorica, a zöldtakarmány, az árpa és a hüvelyesek. A terület legjelentősebb kultúrája a szőlő, amelynek minősége hazai viszonylatban kiemelkedő. A szőlőművelés érdekei azonban némileg összeütközésbe kerültek a visontai hőerőmű üzemeltetésével, amely elsősorban a lignitbázisa révén a környezetet az átlagnál is kedvezőtlenebbül befolyásolja.


Halmajugra elnevezése, földrajzi nevei

Gyöngyöshalmaj nevét az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi első ízben Holme alakban. Több forrás alapján 1466-ban Halmay néven szerepel. 1544-ben Halmaj, majd 1570-es években lejegyzett adatok szerint ismét Halmay néven ismert. 1647-1888-ig a források alapján újra a Halmaj névalakkal találkozunk.

1836-ban a helységnévtári adatok alapján a településhez tartozott, mint külterület: Szárazpuszta.

1903-ban a helységnévtári adat szerint már a Gyöngyöshalmaj elnevezést találjuk. Külterületként ide tartozott: Szalókitanya, Józseftanya (másnéven Egrestanya, Lötyögitanya), Flochtanya, Gretkovicstanya, Tornaytanya.

1913-as adat szerint Gyöngyöshalmajhoz tartozott: Kishalmaj, Józseftanya, Flochtanya, Gretkovicstanya, Zrubkatanya.

1926-os adat alapján csak egy tanya tartozik a településhez, a Józseftanya. 1936-ban már a Józsfetanyán kívül egy újabb terület nevét is említik az adatok a Tévéntelep-et.

1944-es helységnévtári adat Gyöngyöshalmajhoz tartozónak említi: a Laubtanyát és a Cigánytelepet.

Hevesugra az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vgra, Wygra, Wgra névalakban fordul elő. Az 1343. évi tizedjegyzékben már Ugra névalakban szerepel. Ezen a néven ismerjük 1550-ig. 1570-es tizedjegyzékben Wgra nevet találjuk. 1773-1888-ig újra Ugra néven ismerjük.

1902-től Hevesugra néven szerepel és már külső területként hozzá tartozik: Bekönyitanya, Felsőnyigettanya, Sándortanya. 1903-tól a hozzátartozó részek: Pusztaugra, Bökönyitanya. 1913-as adatok szerint külterületei: Jókúttanya, Pusztatanya, Bökönyitanya.

1926-os adatok nem jelzik a településhez tartozó külterület nevét.

1936-os jegyzék szerint települései: Jókúti szótőtelep, Pusztaugra. 1944-es helységnévtári adat már csak a Jókúttanyát említi.

1950-ben Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásával létrejött Halmajugra.

Halmajugrához tartozó településként említi az 1952-es helységnévtári adat a következő külterületeket: Bognár, Csépánytanya, Jókúttanya, Kozmáritanya, Laubtanya, Őzsetanya, Szalaytanya.

1962-es adat szerint a településhez tartozó kültelki részek: bankótelep, Dózsatelep, Csépánytanya, Őzsetanya, Mahunkatanya, Szeszfőzde.

1973-as ismereteink szerint külterületei: bankótelep, Dózsatelep, Mahunkatanya, Őzsetanya, Szeszfőzde.

1985-ös helységnévtári adat külső területet már nem említ.
 
alt
Akadálymentes

Akadálymentes színséma

Markaz ASP

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés