Egyház

Halmaj településre, templomára vonatkozó első adat 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben található. 1696-ban már katolikus kőtemploma volt, amelyet később fával újítottak fel. 1699-ben a korábbi falupusztulás következtében temploma is elhagyottan állt. 1732-ben Detk fíliája lett.

1733-ban már állt a kőtemplom, melyet a halmaji jobbágyok építettek alapjaiból újjonan. Falai azonban a kőműves hozzá nem értése miatt hamarosan megrepedeztek, amelyet gerendákkal támogattak meg, oltára, berendezése, felszerelése még nem volt.

Az 1746. évi egyházlátogatás idején már jó állapotban volt a templom, ekkor oltára, két harangja, kielégítő felszerelése volt.

Az 1780. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a templom 1748-ban épült szilárd anyagból, falai gyengék, kapuja felett a tetőből kis fa tornyocska emelkedik ki, benne két kis harang. Szentélye boltozott, hajója mennyezetes.

Az 1750-es években Halmajt a karácsondi plébániához csatolták át . Ekkor a hívek a püspökhöz a következő panaszlevelet írták:

„Eddig Detki Plebannusnak pásztorsága alatt lévén, a pusztulásra jutandó plebániára sok költséget és fáradságot tettünk, azonban azon Plebabiától elvétetvén, filiáltattunk Karátsondi Szent-Egyházhoz, holott a Plebanián újra hasonló pusztaságot látván, ismét annak igazítására hajtottunk. A Helyiségünk igen tsekély, népe pedig szegény; a fizetésének terhet valamiben könnyíteni méltoztasson. Helységünkhöz igen messze a Plebanosunk, sokszor hidegben majd megfagy a kisded, még oda viszik, sarakban pedig betegek vannak nagy veszedelemben. Azért méltoztatna nékünk egy Plebanust adni, kinek jó plebaniátfogunk építeni. Mivel a Karácsondi Plebanus Halmai filialisra vall nézve tartozik lovat tartani, méltán adgyák eő kigyelmek készen a tavaszi vetés helyett az abraknak való árpát, vagy zabot. „

1810-ben már megrozzant a halmaji templom. Újjáépítését a vizitáló érsek elrendelte. 1814-ben gyöngyösi mesterek -Gilk Károly és Eichinger János ácsmester – vállalják a helyrellítást, amely igen költséges. Bozsik Pál karácsondi plébánosa homlokzat elé kőtornyot kíván építtetni, ezzel növelné a templom terjedelmét, csinosítaná a templomot „mert ez most olyan benyomást kelt, mintha serfőzőműhely lenne, aránytalan és kicsi. ” Végül a plébános 1823-ban saját pénzén végeztette el a helyreállítást. A kórus alatti részt 1824-ben ragasztották a hajóhoz, de az egykori temetkezőhelyre épített előcsarnok süllyedni kezdett, a toronyépítést is későbbre halasztották.

1825-ben Halmajt átcsatolták a visontai plébániához.

1825-ben a templom falait Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester megmagasította, de a homlokzatot ekkor sem képezték ki megfelelően. Az új karzat és torony 1841-ben épült föl.

1880-ban a templom fala ismét repedezni kezdett, összedőlés előtt állt, fedélzete is hibás, lebontandó. „Ugyanis a mostani templom kétrendbeli építés: hosszának 2/3 része, az oltár felöli végén, régebbi keletű, a torony felöli vége pedig újabb építmény. Maga a torony később emeltetett. „

Kegyúr nem volt, a hívek szegények voltak, az egyházmegyei alapokból csak némi segélyhez lehetett volna jutni. Az érdemi helyreállítás ezért nem történhetett meg. A templom állaga tovább romlott, életveszélyessége miatt a hatóság 1881-ben bezáratta, majd 1891-ben lebontatta. Ideiglenes miséző helynek az iskolaépület egyik helyiségét alakították át, ahová mintegy 30 ember fért el.

1899-ben új templom tervezésére és felépítésére Kovács P. Ferenc gyöngyösi vállalkozó kapott megbízást, aki 1900. októberében fejezte be az építési munkálatokat 537 forintért. Az új oltárképet Tury Gyula budapesti festőművész készítette el. A templom védőszentje: Szent Katalin. Gyöngyöshalmajon plébánosi teendőket a következő személyek látták el:

Fedők Alajos 1885-1896
Hamza József 1897-1928
Ladányi Pál 1929-1939
Nagy József 1940
Seres András 1941-1962
Kovács János 1963-1975
Kuti Ferenc 1976-1986
Sánta István 1987-1991
Kovács Béla 1992

 

Ugra. „Még a szentkirályok idejében eshetett meg, hogy Szent Imrét választó meg jó Ugra védőszentjének, a ki mellett századokig kitartott mind mostanáig. Pál 1332-táji plébánosnál régebbi idevaló papot nem ismerünk, de utánavalót sem. Vlll garasának árán juta fizetők közé. 1400. november 22-iki dátummal a pápa Szent Imre ugrai egyháznak a szent ünnepén s más jeles napokon teljes búcsút engedélyez. Régi szentéjében, vagy a czinteremben az ugrai Abafiak aluszszák a halál álmát. Némelyikre akár rámutathatunk. „

 

1685 és 1710 között Ugra „háromszor elpusztulván, senki sem lakta „. 1699 körül a falu pusztulásának időszakában a templom is elhagyott volt. Hogy valójában mikor építették, arra vonatkozó pontos adatok nincsennek.

„A faluközépen egy kisszerű, templom találtatik cseh modorra építve, de hogy mikor épült, nyoma sincsen, az ajtó felett azonban e felírat találtatik: Rosa Virginatatis, Sancte Emerice, Dux Hungarie Tu fave votis. A-O. 1747, nagy-betűkkel írva az egész. A templomban levő csengettyűn azon felírat találtatott: Soli Deo Gloria A.D. 1641. „

Az 1720-as évek elején a Szent Imre herceg tiszteletére épített templom és a hívek a detki anyaegyházhoz tartoztak. 1733 körül a középkorban épített kőtemplom homlokzatán állt még a torony, de a tető, a külső és belső vakolat, az oltár kielégítő felszereltsége hiányzott.

1746-ban a templom és a hozzá ragasztott öreg torony nem volt befedve, összeomlás előtt állt, veszélyeztetve a templomtestet. Ezt a középkori templomot a gótikus kapu fölötti kőtábla vésett felirata szerint Szent Imre herceg tiszteletére 1747-ben építették át.

Az 1766. évi templomlátogatási jegyzőkönyv a kőből épült templomra azt mondja, hogy szentélye boltíves, a hajó deszkázott, vakolatlan, karzata részben kőből, részben fából van.

1810-ben a templomlátogatási jegyzőkönyv már a következőket írja: a torony a szentély fölött van, két harang függ benne. A templom előtt nyugatra harangláb áll egy haranggal. Homlokzatán kőkocka, ebbe van vésve egy szív, három liliom, egy rózsaág és szöveg. A főoltárt Szent Imre herceg képe díszíti.

1830-ban a kőtornyot csak a karzat magasságáig húzták fel és annak befejezését későbbre halasztották. A régi harangláb a templom mellett annyira elavult, hogy összedőlt. Foltinszky István gyöngyösi ács a homlokzatra a torony felső szakaszát is felépítette fából. Ennek a helyén újabb, vakolt huszártorony állt.

1835-ben Draskovich gróf a patai erdőből ingyen adott gerendákat és faanyagot, így csak 329 forintba került a toronyépítés.

1851-ben a tornyot újra ki kellett javítani.

Ugrán a plébánosi teendőket a következő személyek látták el:

Bozóki János
Hajdukovics Ödön
Major István
Fejes Ignác
Hamza József
Lóránt József
Nemes János 1936
Abavári János
MosonyiJózsef
Tóth Gyula 1939-1944
Gersenyi Péter 1945-1962
Takács József 1963-1974
Juhász Ferenc 1975-1986
Sánta István 1987
Gyenes Gyula 1987-1991
 
 
Gyöngyöshalmaj és Hevesugra községek vallások szerinti megoszlása a következő volt:

A fenti adatok alapján látható, hogy Gyöngyöshalmaj és Hevesugra lakossága kezdetektől nagyobb százalékban katolikus vallású. Néhányan más felekezethez tartoztak. 1945 után egyrészt a zsidó lakosság elhurcolása, másrészt elköltözések, beolvadások következtében a lakosság teljes egészében katolikus vallású.

A településnek két temetője van. A halmaji temető tulajdonosa a visontai egyházközösség. A halmaji rész lakosai temettetik ide halottaikat. Az ugrai temető tulajdonosa halmajugrai önkormányzat. Ebbe a temetőbe pedig inkább az ugrai lakosok temetkeznek.