Címlap A település látnivalói

A település látnivalói

UGRAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
(Szt. Imre)

Története:

1696 körül “Pagus desertus, temploum catholicum”-nak mondják a helységet. Templomának eredetéről a néphit is őrzött adatokat: “A falu közepén egy kisszerű, templom találtatik: ROSA SANCTE EMERICE DUX HUNGARIE TU FAVEVOTIS 1747, nagybetűkkel írva az egész. A templomon lévő csengettyű azon felirat találtatott: Soli Deo Gloria A.D.1641.”
1720 körül templomát Szt. Imre tiszteletére szentelték, és 1732-ben mint szegényes kőtemplomot említik. Az 1746. évi canonica visitatio szerint a templom rossz állapotban van, teteje beszakadt, régi tornya fedetlen, a templomhoz kapcsolódik, és összeomlással fenyegeti a templomot is. Az 1766. évi templomlátogatás a kőből épült templomra azt mondja, hogy szentélye boltíves, a hajó deszkázott, vakolatlan, karzata részben kőből, részben fából. 1810-ben ugyancsak a canonica visitatio írja le, a torony a szentély fölött van, két harang függ benne. A templom előtt nyugatra harangláb áll egy haranggal. Homlokzatán kőkocka, ebbe van vésve egy szív, három liliom, egy rózsaág, és ez a szöveg: “Rosa Virginatatis, Sancte Emerice, Dux Hungarie, Tu Favevotis. A-O 1747.”

A főoltárt Szt. Imre herceg képe díszíti. 1830-ban a főtornyot csak a karzat magasságáig húzták fel, és annak befejezését későbbre halasztották. A régi harangláb a templom mellett annyira elavult, hogy nemrég összeomlott. Ehelyett most a tornyot akarják befejezni. Plundris István detki kőműves, és Csontos István detki ácsmester 900 forintos költséggel végezné el a munkát, de pénzhiány miatt későbbre halasztják.

Ugra temlom

1835-ben Draskovich gróf, az első földbirtokos a patai erdőből ingyen ad gerendákat és faanyagot, így csak 329 forintba kerül a toronyépítés, amelyet Foltinszky Ignác ácspallér (Gyöngyös) végez el. A templomot 1851-ben újra kijavítják.


Templom belsőJellege: A község közepén, főútvonal mellett, keletelt, egyhajós barokk templom, középkori részekkel.

Külső: Oromzatos homlokzatának két oldalán rézsűsen álló kétlépcsős támpillér, középen pálcatagos gótikus kapu amely fönt egyenesen záródik, majd kerekített vállkővel folytatódik és rézsűs lemetszéssel csatlakozik. A kapu fölött befalazott kőtáblát szív idomból kinövő három rózsaszál díszíti. Vésett felirata:

ROSA
VIRGINITATIS
SANCTE EMERICE
DVX
HVNGARIAE
TV
FAVE VOTIS
1747
 
Az ereszcsorgós, lekontyolt barokk oromzatban körablak. Régi fatornyocskája helyén ma újabb, vakolt huszártorony. A hajó déli oldalán nagy falkertekben két félkörös záródású kőkeretes ablak. Visszalépő szentélye egyenes záródású. Északi oldalán sekrestye, ugyanitt a hajó alaprajzától déli irányba eltolt, visszalépő kórus-szakasz, külső kóruslépcső. A bejárat fölött befalazott csúcsív.

Belső: A hosszirányban téglány alaprajzú torony alatti tér fölött elnyújtott barokk keresztboltozat. Kétoldalt két-két kosáríves, szedettélű gótikus ülőfülke. A kórus alatti térből félkörös ív nyílik a hajóba, fölötte beépített fa orgonaház. A szélesebb hajó téglány alakú és sík mennyezetes. A diadalív keskeny, és csúcsíves nyílású. Az egyenes záródású szentély lépcsővel emelt négyzetes tere fölött fiókos barokk dongaboltozat.

Berendezés:

  • Keresztelőmedence: vörösmárványt utánozó mázolással, oszlopos lábon, gerezdes csészével. (XVIII század)
  • Sekrestyeszekrény: Faragott akantuszleveles, csigás lábakon, hullámos homlokzatán három szalagberakásos fiók. (XVIII század közepe)
  • Támlásszék: 2 db. Ugyancsak a sekrestyében. Ívelt lábú faragott fa, káváján kagylós díszítés. 1750 körül. Egyik bársony bevonatú selyemmel hímzett felirattal:
JÉZUS MÁRIA
SEGITS
WASALI ESZTER
  • Főoltárkép: A kóruson, az egykori főoltárhoz tartozott. Szt. Imrét ábrázolja kék magyar dolmányban. Provinciális festmény, olaj-vászon. 1800-körül.
HALMAJI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
(Szt. Katalin)

Katolikus temlpomTörténete: 1696-ban elhagyatott katolikus kőtemplom, 1720 körül fatemplom Szt. Katalin tiszteletére szentelve. Ekkor Abasár fíliája. 1732-ben Detk leányegyháza. A halmaji jobbágyok 1739-ben megkezdik a templom helyreállítását, 1743-ban készülnek el vele, de nincs boltozata és tornya, felszerelése; ekkor Karácsond fíliája. 1811-ben düledező állapotban van, karzat, mennyezet fából, falai gerendákkal megtámasztva.1814-ben Gilk Károly gyöngyösi kőműves és Eichinger János ács helyreállítják, kegyúr híján az egri érsek fedezte a költségeket. 1822-ben, a plébános szerint, úgy néz ki a templom, mint egy piszkos serfőzőműhely. Az 1823-ban újra átépített templomról Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester 1826-ban megállapította, hogy a sárral tapasztott falakat le kell bontani, a helyreállítás 537 forintba kerül. Az 1852-évi mérnöki szemle szerint a templom és a torony zsindellyel fedett, jó karban levő, bolthajtásos épület. Ekkor visontához tartozik.


Leírása: Műemléki érték nélküli építmény.
      

Akadálymentes

Akadálymentes színséma

Markaz ASP

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés