Címlap A település látnivalói

A település látnivalói

UGRAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
(Szt. Imre)

Története:

1696 körül “Pagus desertus, temploum catholicum”-nak mondják a helységet. Templomának eredetéről a néphit is őrzött adatokat: “A falu közepén egy kisszerű, templom találtatik: ROSA SANCTE EMERICE DUX HUNGARIE TU FAVEVOTIS 1747, nagybetűkkel írva az egész. A templomon lévő csengettyű azon felirat találtatott: Soli Deo Gloria A.D.1641.”
1720 körül templomát Szt. Imre tiszteletére szentelték, és 1732-ben mint szegényes kőtemplomot említik. Az 1746. évi canonica visitatio szerint a templom rossz állapotban van, teteje beszakadt, régi tornya fedetlen, a templomhoz kapcsolódik, és összeomlással fenyegeti a templomot is. Az 1766. évi templomlátogatás a kőből épült templomra azt mondja, hogy szentélye boltíves, a hajó deszkázott, vakolatlan, karzata részben kőből, részben fából. 1810-ben ugyancsak a canonica visitatio írja le, a torony a szentély fölött van, két harang függ benne. A templom előtt nyugatra harangláb áll egy haranggal. Homlokzatán kőkocka, ebbe van vésve egy szív, három liliom, egy rózsaág, és ez a szöveg: “Rosa Virginatatis, Sancte Emerice, Dux Hungarie, Tu Favevotis. A-O 1747.”

A főoltárt Szt. Imre herceg képe díszíti. 1830-ban a főtornyot csak a karzat magasságáig húzták fel, és annak befejezését későbbre halasztották. A régi harangláb a templom mellett annyira elavult, hogy nemrég összeomlott. Ehelyett most a tornyot akarják befejezni. Plundris István detki kőműves, és Csontos István detki ácsmester 900 forintos költséggel végezné el a munkát, de pénzhiány miatt későbbre halasztják.

Ugra temlom

1835-ben Draskovich gróf, az első földbirtokos a patai erdőből ingyen ad gerendákat és faanyagot, így csak 329 forintba kerül a toronyépítés, amelyet Foltinszky Ignác ácspallér (Gyöngyös) végez el. A templomot 1851-ben újra kijavítják.


Templom belsőJellege: A község közepén, főútvonal mellett, keletelt, egyhajós barokk templom, középkori részekkel.

Külső: Oromzatos homlokzatának két oldalán rézsűsen álló kétlépcsős támpillér, középen pálcatagos gótikus kapu amely fönt egyenesen záródik, majd kerekített vállkővel folytatódik és rézsűs lemetszéssel csatlakozik. A kapu fölött befalazott kőtáblát szív idomból kinövő három rózsaszál díszíti. Vésett felirata:

ROSA
VIRGINITATIS
SANCTE EMERICE
DVX
HVNGARIAE
TV
FAVE VOTIS
1747
 
Az ereszcsorgós, lekontyolt barokk oromzatban körablak. Régi fatornyocskája helyén ma újabb, vakolt huszártorony. A hajó déli oldalán nagy falkertekben két félkörös záródású kőkeretes ablak. Visszalépő szentélye egyenes záródású. Északi oldalán sekrestye, ugyanitt a hajó alaprajzától déli irányba eltolt, visszalépő kórus-szakasz, külső kóruslépcső. A bejárat fölött befalazott csúcsív.

Belső: A hosszirányban téglány alaprajzú torony alatti tér fölött elnyújtott barokk keresztboltozat. Kétoldalt két-két kosáríves, szedettélű gótikus ülőfülke. A kórus alatti térből félkörös ív nyílik a hajóba, fölötte beépített fa orgonaház. A szélesebb hajó téglány alakú és sík mennyezetes. A diadalív keskeny, és csúcsíves nyílású. Az egyenes záródású szentély lépcsővel emelt négyzetes tere fölött fiókos barokk dongaboltozat.

Berendezés:

  • Keresztelőmedence: vörösmárványt utánozó mázolással, oszlopos lábon, gerezdes csészével. (XVIII század)
  • Sekrestyeszekrény: Faragott akantuszleveles, csigás lábakon, hullámos homlokzatán három szalagberakásos fiók. (XVIII század közepe)
  • Támlásszék: 2 db. Ugyancsak a sekrestyében. Ívelt lábú faragott fa, káváján kagylós díszítés. 1750 körül. Egyik bársony bevonatú selyemmel hímzett felirattal:
JÉZUS MÁRIA
SEGITS
WASALI ESZTER
  • Főoltárkép: A kóruson, az egykori főoltárhoz tartozott. Szt. Imrét ábrázolja kék magyar dolmányban. Provinciális festmény, olaj-vászon. 1800-körül.
HALMAJI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
(Szt. Katalin)

Katolikus temlpomTörténete: 1696-ban elhagyatott katolikus kőtemplom, 1720 körül fatemplom Szt. Katalin tiszteletére szentelve. Ekkor Abasár fíliája. 1732-ben Detk leányegyháza. A halmaji jobbágyok 1739-ben megkezdik a templom helyreállítását, 1743-ban készülnek el vele, de nincs boltozata és tornya, felszerelése; ekkor Karácsond fíliája. 1811-ben düledező állapotban van, karzat, mennyezet fából, falai gerendákkal megtámasztva.1814-ben Gilk Károly gyöngyösi kőműves és Eichinger János ács helyreállítják, kegyúr híján az egri érsek fedezte a költségeket. 1822-ben, a plébános szerint, úgy néz ki a templom, mint egy piszkos serfőzőműhely. Az 1823-ban újra átépített templomról Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester 1826-ban megállapította, hogy a sárral tapasztott falakat le kell bontani, a helyreállítás 537 forintba kerül. Az 1852-évi mérnöki szemle szerint a templom és a torony zsindellyel fedett, jó karban levő, bolthajtásos épület. Ekkor visontához tartozik.


Leírása: Műemléki érték nélküli építmény.
      

Akadálymentes

Akadálymentes színséma

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés