Címlap A település története
Tartalomjegyzék
A település története
Halmaj és Ugra birtoklástörténete
Halmaj és Ugra lakossága
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Egyház
Régészeti, építészeti emlékek
Sorsformáló események
Oktatás
Közművelődés
Egészségügy
Közigazgatás
Közbiztonság
Minden oldal

Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai alapján az 1770-1771-es évekből áll rendelkezésünkre adat arról, hogy Halmajon és Ugrán már működött elemi iskola.

Az 1772-es év megjegyzés rovatában az szerepel, hogy ha a szülők nem vonnák el gyermekeiket az iskolától, akkor a tanító névragozást és fogalmazást is taníthatna. Az 1775-ös évnél a megjegyzés rovat szerint a tanító kétszer is sort kerít a hitoktatásra.

A tanító jövedelme ebben az időszakban 6 Rénes forint, ezenkívül a község adott 6 kila (1 kila= 2 pozsonyi mérő=125 liter) búzát.

Az 1772-es év megjegyzés rovatában szerepel, hogy ha a szülők küldenék iskolába gyermekeiket, akkor azokat a tanító tanítaná még számtanra, valamint névragozásra is.

A tanító jövedelme az 1770-1775-ös időszakban: a község évente ad a tanítónak 8 Rénes forintot és 8 kila búzát.

A helytartótanács 1732. március 28-án kiadott rendelete alapján a földesuraknak kötelessége lett volna gondoskodni a lelkészi és az iskolaépület építéséről, illetve karbantartósáról, de ezeket a feladatokat sok helyen - így Halmajon és Ugrón is - a község maga és nem a kegyúr végzte.

A tanteremben vegyesen tanultak a fiúk és a lányok, kezdők és haladók egyaránt. A tanító egy személyben volt kántor, legtöbbször a jegyzői feladatokat is ellátta. A tanítókat a plébános alkalmazta a kerületi alesperes jóváhagyásával. A tanfelügyelet jogát a plébános gyakorolta.

Az iskolák felépítése, karbantartása mellett a falu népe művelte az egyház földjét, fizene a pap ellátását, a párbért, stólapénzt, fenntartotta a templomot, eltartotta az egyházfit, sekrestyést és a kántort. A tanítóföldek művelése ugyancsak a jobbágyok kötelessége volt.

A tankötelezettség ekkor még ismeretlen fogalom. Az iskolalátogatás igen rendszertelen volt. Télen a hiányos ruházkodás, tavasszal, nyáron pedig a mezei munkák miatt, alig jártak iskolába.

Mária Terézia királynő 1777-ben kibocsájtotta a Ratio Educationist, amely az egyház monopóliumával szemben először hangsúlyozta ki a szellemi művelődés terén az állam érdekeltségét. A terhekkel agyongyötört, nyomorban élő parasztság, a kevés iskola, az iskolalátogatás rendetlensége, anyagi eszközök hiánya, a gyenge tanítóképzés mind akadálya volt a nevelésügy előrehaladásának. A közoktatás új rendezésére 1806-ban a második Ratio Educationis-ban került sor.

Tanterem hiányában a tanító kénytelen volt a saját lakószobájában tanítani, mint pl. Ugrón is 1810-ben.

Pyrker érsek által létrehozott első magyar nyelvű intézet Egerben megnyitotta kapuit 1828. november 11-én. Adott volt tehát a lehetőség, hogy az intézetben végzett felkészült tanítók képezzék a gyerekeket.

A tanítók fizetése nem volt egységesen szabályozott. Főleg a filiális tanítók évi jővedelme, még az átlagnál is alacsonyabb volt. Pl. Ugra fiókegyházában csupán 27 forint. A tanulók általában az olvasás elsajátítására a bibliát használták. Az 1793-as években azonban már megjelentek a kézikönyvek.

1852-ben a beiskolázás mértéke: Halmajom nincs adat

Ugrón: 458 lakosból (6-12 éves gyekek) télen 62 fő jár iskolába nyáron 51 fő

Halmajon és Ugrán a következőképpen alakult a tanulók száma és a következő tanítók tanítottak:
 
  Gyöngyöshalmaj
   Hevesugra  
 Év  Tanítók Tanulók sz.
 Tanítók Tanulók sz.
 1885  Rubinka József  63  Gály István  48
 1886   Rubinka József  60+31  Gály István  50+21
 1898  Bakos Antal  61-24  Gály István  58+18
 1930  Berta Sándor
Kondás István
 46+17  Kalivodka Kálmán
Szilágyi Terézia
 46+11
 1931  Berta Sándor
Kondás István
 64+9  Kalivodka Kálmán
Szilágyi Terézia
 50+19
 1932  Berta Sándor
Kondás István
 51+7  Kalivodka Kálmán
Antal Mária
 40+ -
 1933  Berta Sándor
Kondás István
 50+10  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 49+44
 1934  Berta Sándor
Kondás István
 40+20  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 39+24
 1936  Berta Sándor
Kondás István
 84+46  Kalivodka Kálmán
Putnokiné Antal M.
 30+24
 1937  Berta Sándor
Putnokiné
 77+44  Berta László
Kalivodka Kálmán
Putnokiné
 67+19
 1938  Berta Sándor
Kalivodka István
 -  Bolyós János
Putnokiné
 124+13
 1939  Berta Sándor
Kalivodka István
 80+33  Bolyós János
Putnokiné
 56+23
 1940  Berta Sándor
Kalivodka István
 80+24  -  -
 1941  Kondás István
Kerecz István
 76+31  Bolyós János
Putnokiné
 63+19
 1942  Kondás István
Kerecz István
 78+24  Bolyós János
Putnokiné
 83+10
 
 
Az elemi népoktatást a római katolikus, elemi és ennek általános továbbképző iskolájában két tanító végezte.

1948-ban államosították az iskolákat. (1948. XXXIII. tc.) Az állami tulajdonná vált iskolai épület-földingatlan akkori értéke Gyöngyöshalmajon 99.619,-Ft (1 iskolaépület, 2 tanterem, 2 tanítói állás), Hevesugrán 12.500,-Ft (1 épület, 1 tanterem, 1 tanítói állás) volt. ' 1948-ban iskolanyitó ünnepet tartottak Hevesugrán, ahol átadták a rövid idő alatt a

Feri-hegyi repülőtér munkacsoportja által - régi "juhakol szerű rom" helyett - a teljesen felújított iskolát. Az átadó ünnepség műsorát Bolyós János kántortanító és felesége szervezte.

1950-ben a felvégi tanító: Krecz István, az alvégi tanító: Bolyos János.

1951-ben javasolták a közgyűlésen a napközi otthon létesítését, az iskola javítását, amelyre 7000,-Ft-ot szavazott meg a testület.

1955-ig általában 2 tantermes típusiskolák létesültek. Halmajugrán 1968-ban a 2 tantermes iskolát bővítéssel alakították át. A tanteremfejlesztésről, a fejlesztés előkészítéséről, megvalósításáról a helyi tanács gondoskodott. Ekkor a halmajugrai iskola igazgatója Nyerges Lajos volt.

1957. júniusában Obeda Mária tanítőnő lett a nyári napközi vezetője. A felvégi napköziben Vasenszki Pálné óvónő a vezető. Főzőnő Kiss Istvánné a konyhalány pedig Salga Flóriánné. Mivel a napközi nem megfelelő helyen volt, ezért a Rákóczi úti lakóépületben javasolták az elhelyezését.

1957-1960 közötti időszakban a működő iskolának számottevő bútorzatot is biztosítottak.

1971-ben az iskola bútorözottsága: Az alsó tagozatos osztálytermet mozgathatós egykannás kályhával fűtötték, a felső tagozat osztálytermét pedig beépített cserépkályhával. Előadóteremmel (természettudományi) nem rendelkezett. A szemléltető eszközök a falusi iskolák felszereltségének megfelelő volt. A régi műhelyteremből a felső tagozatosok részére kialakított előadóteremben 3 db TV, 1 db kétsávos magnetofon készülékkel lehetett dolgozni. Az iskolai könyvtár állománya 922 db könyv. A gyerekek részben használt tankönyvet vásároltak, illetve előzetes felmérés alapján bizományba küldött példányokból vásárolhattak.

1972-ben 136 tanulója volt az iskolának. Igazgató Pituch Béla. A tanárok: Kondás Károlyné, Juhász Gyuláné, Pituch Bélóné, Madár Tiborné, Kutas Mártonné, Péntek Anna, Madár Tibor, Juhász Gyula, Ötvös Józsefné, Kazella Miklósné.

1994-ben az általános iskolai oktatás 3 épületben folyt. Halmajon és Ugrón 2-2 tanteremben, a község központján a központi iskolában pedig 4 tanteremben. Az iskola igazgatója ekkor Vancsó Lászlóné 1996-ig

 
A gyermekek létszámának alakulása az iskolában és az óvodában az alábbi táblázatban jól szemlélhető:
 
 
 Évszám  Osztályterem  Tanuló  Pedagógus  Óvodaped.  Óvodás gy.
 1970  8  141  10  -  -
 1980  8  157  13  3  64
 1990  8  125  13  4  41
 1995  8  102  11  3  40
 1996  8  96  13  3  34
 1997  8  94  12  3  36
 1998  10  110  13  3  43
 
1998-ban a 4 tantermes iskolát átépítették, kibővítették, majd ünnepélyes keretek között adták át szeptember 1-én. A minden igényt kielégítő szép és jól felszerelt iskolára méltán lehetnek büszkék a Halmajugraiak.
 


Akadálymentes

Akadálymentes színséma

Markaz ASP

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés