Címlap A település története
Tartalomjegyzék
A település története
Halmaj és Ugra birtoklástörténete
Halmaj és Ugra lakossága
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Egyház
Régészeti, építészeti emlékek
Sorsformáló események
Oktatás
Közművelődés
Egészségügy
Közigazgatás
Közbiztonság
Minden oldal

Heves megye területéről a szakirodalom kevés kelta leletről tudósít, ezért jelentős az a lelet együttes, amelyet 1966-ban találtak Halmajugrán (Halmaj). A leletek egy része a katolikus templom kerítésének alapozásakor kerültek elő, másik része a feltárt helytől kb 600 méterre az ákkori Április 4-e utcában.
Régészeti emlékek

A templom melletti csontvázas sírban két fibulát találtak. A másik feltárt helyről pedig pajzsfogó, vaskés, kétfajta kardkötőlánc, lándzsahegyek, két kard, két kardhüvely és edénytöredékek kerültek elő. Mivel a sírok feltárása nem szakszerűen történt ezért nem sikerült tisztázni később a szakembereknek, hogy hány sírból származnak és milyen volt a síron belül egymáshoz való viszonyuk.

Ezek a tárgyak feltételezés szerint i. e.II. század végéről, I. század első feléből a kelta gazdasági és kereskedelmi expanzió tetőpontjának időszakából valók.

1965. októberében egy másik jelentős régészeti lelet is lázba hozta a muzeológusokat. A visontai bánya földmunkáinak végzésekor nagyméretű csontok kerültek elő ( a halmajugraiak szerint a tőlük kisajátított földterületen).

A leletek kiemelésénél a halmajugrai tsz-től kapott segédmunkások segítettek.

A leletmentés során kiderült, hogy egy szinte teljesen bolygatatlan mamutcsontváz került elő, mellette két egyedülálló agyarral és számos kisebb csonttal.
 
Régészeti emlékek

Ez a mamutcsontváz most a Mátra Múzeum egyik legféltettebb kincse.
 
Halmaj községi pecsétje 1717-ből maradt fenn. A pecsétben ekevas, körirata: Halmai Pecsét1717.
 
Pecsét

Ugra községi pecsétje 1753-ból maradt fenn. A pecsétben rovátkolt mezőből két fa emelkedik ki, fölötte dőlt csoroszlya, mellette ekevas, körirata: Ugra 1753.

Gyöngyöshalmajon már az 1720-as években állt a Szent Katalin tiszteletére emelt fatemplom. 1811-ben düledező állapotban volt, karzata, mennyezete fából, falai gerendákkal volt megtámasztva. 1814-ben Gilk Károly kőműves mester és Eichinger János ács mester állítják helyre. 1823-ban újra átépítik a templomot. Az 1852. évi mérnöki szemle szerint a templom zsindellyel fedett, jó karban levő, bolthajtásos épület. A templom tényleges felújítási, átépítési munkálatai végül 1900. októberében fejeződtek be. A halmaji r. k. templom nem műemléki értékű építmény.

A hívek szeretik, szépítik kicsíny templomukat amennyire erejükből telik. Az oltár felőli két boltíves ablakot nagyon szép üvegmozaik díszíti. A jobboldali Szent Lászlót, a baloldali Szent Erzsébetet ábrázolja. A sekrestye bejárata melletti falon a Lourdes-i Szűzanya porcelán szobra. A díszes ablak, a Szűzanya-szobor Hopka Sándorné Hegedűs Annus néni adománya a templom részére.
 
Temlpom

Az ugrai r. k. templom a község közepén, főútvonal mellett álló kefetelt, egyhajós barokk templom középkori részekkel, amelyet Szent Imre tiszteletére emeltek. Az építés; idejére utalhat a bejárat fölötti kőtáblán lévő felírat: "Rosa Virginatatis, Sanct Emerice, Dux Hungarie, Tu Fave votis. A-O 1747. " Az 1830-1851-es évek között részben átépítették, javították.

A templom külseje: Oromzatos homlokzatának két oldalán rézsűtősen álló kétlépcsős támpillér, középen pálcatagos gótikus kapu, amely fölött egyenesen záródik, majd kerekített vállkővel folytatódik és rézsűs lemetszéssel csatlakozik. A kapu fölött befalazott kőtáblát szív idomból kinövő három rózsaszál díszíti.

Az ereszcsorgós, lekontyolt barokk oromzatban körablak. A régi fatorony helyén vakolt huszártorony van. A hajó déli oldalán nagy falkeretben két félkörös záródású kőkeretes ablak. Visszalépő szentélye egyenes záródású. A sekrestye az északi oldalon található, ugyanitt a hajó alaprajzától déli irányban eltolt, visszalépő kórus-szakasz, külső kóruslépcső. A bejárat fölött befalazott csúcsív.

A templom belseje hosszirányban téglány alaprajzú, a torony alatti tér fölött elnyűjtott barokk keresztboltozat. Kétoldalt két-két kosáríves, szedett élű gótikus ülőfülke. A kórus alatti térből félkörös ív nyílik a hajóba, fölötte beépített fa orgonaház.

A szélesebb hajó téglány alakú, síkmenyezetes. A diadalív keskeny és csúcsíves nyílású. Az egyenes záródású szentély lépcsővel emelt négyzetes tere fölött fiókos barokk dongaboltozat.

A templom berendezése: A keresztelőmedence oszlopos lábon álló , gerezdes csészével. Színe vörös márványt utánzó festés a XVIII. századból való.

Két támlásszék ívelt lábú faragott fa, káváján kagylós díszítés. 1750 körül készült. Az egyiken bársony bevonatú selyemmel hímzett felírat:

"Jézus Mária segíts Wasali Eszter"

A főoltárkép a templom védőszentjét Szent Imrét ábrázolja kék magyar dolmányban. Provinciális festmény, olaj-vászon az 1800-as évekből.

A sekrestyében lévő szekrény faragott, akantuszleveles, csigás lábakon álló. A hullámos homlokzatán három szalagberakásos fiók. A XVIII. század közepén készült.

Az 1980-as évek elején a templom felújítási munkálatai során a meszelt vakolat alól freskótöredékek kerültek elő. A fal restaurálási munkálatait Seres László lilafüredi restaurátor végezte el.

A népi építkezésnek kevés emlékével találkozunk Halmajugrán. A település lakóházainak uralkodó típusa a szarufás-torokgerendás, nyeregtetős, vízvezetős, deszka vértelkes, háromsejtű, szabadkéményes-boglyakemencés lakóház volt. A hagyománya szerint a XVIII. században a falazat építőanyaga a föld mellett a fa volt. Ezt erősíti meg az az adat is, hogy 1720-ban és 1732-ben a halmaji templomot is fából építették, illetve az ugrai templomtorony is fából készült, amelyet később átépítettek.1910-ben a falu közelében működő téglagyár termékeit használták az építkezéseknél. A közeli bányák kövét csak 1945 óta alkalmazzák. A hagyományos tetőfedő anyag a zsúp volt, amelyet 1905-ig használtak. Borospincét a lakóház alá építették.

A telkek nagy része szalagtelek. Az 1800-as évek elején Ugrán szérűs-kertek, Halmajon pedig ólas kertek voltak. A telkeket körbekerítették. A gazdagabbak - kuriális nemesek - kő, kapuoszlopokkal látták el, a szegényebbek fonott gátsövénnyel.

A gazdasági épületeket a háztól külön építették. Mindkét községben 1910-ig körte alakú, tapasztott vagy szalmával bélelt gabonás vermeket használtak, amelyek a ház ~ ~ előtt, az utcán sorakoztak.

Az 1962. évi összeírás során még három ház állt a településen, amely a népi építkezés hagyományait őrizte. (Kossuth a 49. sz. Harangozóház, Petőfi u. 13. sz. lakóház, RákóI czi a 14. sz. lakóház /Halmaj/
 


Akadálymentes

Akadálymentes színséma

Markaz ASP

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés