Címlap A település története
Tartalomjegyzék
A település története
Halmaj és Ugra birtoklástörténete
Halmaj és Ugra lakossága
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Egyház
Régészeti, építészeti emlékek
Sorsformáló események
Oktatás
Közművelődés
Egészségügy
Közigazgatás
Közbiztonság
Minden oldal

Gyöngyöshalmaj és Hevesugra az 1848-as jobbágyfelszabadítás előtt jobbágyfaluként szerepel több nemes család földes urasága alatt.

A jobbágynak a telek volt a megélhetési alapja. A telek a földesúr tulajdonában volt, így a jobbágy csak használója lehetett, amiért bizonyos szolgáltatásokkal tartozott. Az 1514-es Webőczi-féle földtörvény szerint minden föld, ingatlan tulajdonjoga a földesurat illette meg. A jobbágy csak a munkája bérével az általa művelt föld jövedelmével rendelkezett.

A jobbágytelek a házhelyet, belsőtelket (fundust) jelentette, amelyre a lakóház épült. A földesuraknak az adózás alapját ez jelentette. Feltehetően eredetileg minden telek egész telek volt, amelyen egy-egy család élt. Ha az apa több gyereke között osztotta meg a telket, létrejött a résztelek, vagyis az 1/2-, 1/4-, 1/8 stb. telek.

1514-ig a jobbágy a földesúr földjének használatáért termény-, vagy pénzjáradékot fizetett. Az 1514. évi 16. törvénycikk 52 napi, vagyis hetenként egy napi robotot írt elő minden jobbágy részére. A robotot saját szerszámmal, szekérrel, igásállattal ingyen volt köteles elvégezni. Már Szent István törvényei is előírták a jobbágynak az egyházi tized vagy dézsma fizetését (gabona, bárány, méz, bordézsma stb.) Ez alól a nemesek mentesültek.

1569. évi 27. törvénycikk rendelkezésére a végvárak közelében lévő falvakból beszedett dézsmákat a főpapoktól a királyi kincstár képviseletében a királyi kamara bérelte rendszeresen a végvárak ellátására, a honvédelem költségeinek fedezésére. Ezért királyi, vagy egyházi dézsmának is nevezték.

A jobbágynak kötelessége volt ellátni a földesúri konyhát is. A jegyzéket, amely felsorolta a jobbágyra rótt pénz, termény és robotszolgáltatások mennyiségét úrbáriumnak nevezték.

A legrégebbi tizedjegyzék Heves megyéről 1548-ból való. Itt a gabona és méhdézsmáról szerezhetünk tudomást. Halmaj nem szerepel a jegyzéken, illetve "dezertált" falvak közt tartják nyilván.

1728-ban az időközben benépesült Halmaj népe élt a két nyomás mellett szabad foglalással. (A föld időszakos pihentetése.)

1750 után a kezdődő gabonakonjuktúra a sajátüzemű majorok kiépítésére ösztönözte a földesurakat. Ennek folytán 1770-ben az úrbérrendezés előtt szőlőtermelő földesúri major működött Gyöngyöshalmajon is.

1767-ben Mária Terézia elrendelte az urbárium bevezetését az önkényeskedések rendezése érdekében minden jobbágyfaluban. Az urbárium bevezetését megelőző felmérésre, az urbárium kiadására Heves megyében 1770-1771-ben került sor. Az 1771. évi úrbérrendezés során Gyöngyöshalmaj határát harmadik osztályúnak nyilvánították, így 31 kishold szántót, 7 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez, de az úrbéri földeknek az urbárium szerinti teljes és végleges kiosztása a XVIII. század végéig nem történt meg.

Az úrbérrendezés hatásai, eredményei a helyi viszonyoktól függően különbözők voltak. Egyik faluban könnyített, a másikban súlyosbította a jobbágyság robotterheit.

 
Az úrbérrendezés után a faluban a telki állomány, jobbágyok-zsellérek száma, a szántóterület következőképpen alakult:
 
   Telek  Telek    Jobbágy      Zsellér   Szántóföld
 Hold
Év
 1771 1848 1770  1771  1848  1770  1771  1848  1770 1771
Halmaj  21/2 181/2  23  21 21 -  2 48 476 762
 
 
Az 1848. évi jobbágyfelszabadításig teljes súlyával érvényben maradt az 1770. évi úrbéri szabályzat.
 

A jobbágyfelszabadítás után 1853-ban tartották a tagosítást, amelyek során elkülönítették a földesúri és a volt jobbágyok használatában lévő földeket. Ez a határkép volt jellemző az 1945-ös földosztásig.

Az úrbéri rendezés, tagosítás, legelőelkülönülés és maradványföldek tárgyában 1859-ben perbeli megegyezés jött létre a Gyöngyöshalmaji közbirtokos földesurak és volt jobbágyaik között. A 194 holdat kitevő maradványföldet 21 jobbágy használta. A megegyezés értelmében mindegyik jobbágy megtartja maradványföldjét, de együttesen 4562 forint váltságdíjat fizetnek érte. A zsellérek használatában levő heteddézsmás kender- és káposztaföldeket a földesurak a zselléreknek négyszögenként 1 krajcár örökváltságért átengedték.

1788-1935-ig a szántóföld-állomány alakulása a településen (kh).   
 
   Jobbágy szántó
 Majoros szántó
 Összes szántó
 Összes szántó  Összes szántó  Összes szántó
 Év  1788 1788 1788 1866  1869 1935
 Halmaj  906 416 1322 1355 1474 1239
 
 
Gyöngyöshalmaj állatállománya 1945-ben:
 
 
 Szarvasmarha  22
 Ökör  -
 Tehén  21
 Ló  14
 Sertés  12
 Juh  -
 Kecske  -
 Szamár  -
 Bivaly  -
 Öszvér  -
 Baromfi  87
 Méhcsalád  -
 
Az 1945. évi földreform felszámolta a földbirtokrendszert. 1945 tavaszán zajlott le a földosztás Gyöngyöshalmajon.

Gyöngyöshalmajon gazdálkodott Bálint Győrgy (Bálint gazda) édesapja is mint középbirtokos. Az 1929-33-as gazdasági ivilágválság jelentősen éreztette hatását a vidéki gazdaságokban is. Édesapja tudatosan ki akart törni a búza-kukorica-hús hármas kényszerpályájáról. Nagy táblákon termesztett paradicsomot; málnát és nagy területen spárgát. A földbirtokfelosztása érintette az ő földjeiket is. A birtok nagy részét elvették, megmaradt 100 hold gyümölcs és szőlőterület részűkre, amelyen 1948-ig gazdálkodtak, míg kulák listára nem kerültek. Édesapja meghalt, ő pedig családjával Budapestre költözött.

A földigénylő bizottság az átlagos kiosztandó birtokegységet 5,5 kh-ban állapította

meg a mezőgazdasági cselédség és a nincstelen földmunkások részére. Ebben volt 3 kh szántó, fél kh szőlő, a többi pedig rét. A juttatási alapot gyermekenként 1 kh szántóval, l /4 kh szőlővel emelték. A törpebirtokosok földjét is kiegészítették 5,5 kh-ra. Az új földtulajdonosoknak nehéz körülmények között kellett megkezdeni a munkát. A településen kevés volt a vetőmag. Ennek oka volt, hogy a szovjet hadsereg jelentős mennyiségű gabonát zár alá vett. Nagyon lecsökkent az állatállomány, ugyanis sok állatot a háború alatt levágtak elvittek. Az alapvető szerszámok, eszközök hiányoztak.

1946-ban és 1947-ben a környéken hatalmas aszálykár pusztított.

Az 1880-as évek végén megindult szőlőtermesztés ekkora már jelentősen fejlődött, de az 1900-as évek közepén még karós művelésű volt.

1948-tól megkezdődött szovjet mintára a termelőszövetkezetek megszervezése.

Az első termelőszövetkezeti csoport 1949. február 28-án alakult meg Kossuth néven 88 taggal.

Ugrán, 1548-as tizedjegyzék szerint, gabona és méhdézsma alapján 11 fő szolgáltatott gabonadézsmát, 2 fő méhrajtizedet darabszámban. Az 1549-es tizedjegyzék szerint 19 fő fizette a gabonadézsmát, méhdézsmát 2 fő, a báránydézsmát 2 fő. Az 1556-os dézsmajegyzék adatai alapján 14 fő ad gabonadézsmát, 1 fő méhdézsmát és 4 fő báránydézsmát.

A lakosság létszáma ha lassan is de fokozatosan növekedett.

1715-ben Hevesugra kéznyomásos gazdálkodást folytatott. (A föld időszakos pihentetése.) Az 1750-es évek után szőlőtermelő major alakult Hevesugrán is.

Az 1771. évi úrbérrendezés során Ugra határát második osztályúnak minősítették. Itt 30 kishold szántót és 6 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelek részére. A Haller uradalom mérnöke Ugrán 1773-ban hajtotta végre az illetőségek kimérését. Az úrbérrendezés után a faluban a telki állomány, jobbágyok-zsellérek száma, a szántóterület következőképpen alakult:

A jobbágyfelszabadítás után tartott tagosítás során elkülönítették a földesúri és a volt I, jobbágyok használatában lévő földeket.

1858-ban az ugrai úrbéresek panaszt tettek azért, mert az 1840-ben hitelesített földkönyvben a földesurak nevére majorságföld gyanánt telekkönyvezték azt a 256 hold terjedelmű maradványföldet, melyet a jobbágyok használtak. A bíróság helyesbítette a telekkönyvet, a maradványföld pedig az előírt váltság ellenében megmaradt úrbéres használóik birtokában.
1788-1953-ig a szántóföld állomány alakulása a településen (kh).

Az állatállomány alakulása Hevesugrán 1945-ben:

1945 tavaszán lezajlott a földosztás. A kiosztott birtokegységek száma azonosan alakult, mint Gyöngyöshalmajon.

1950-ben a két település összevonása után nehéz körülmények között kezdték meg a munkát. A lakosságot jelentős teherként súlytotta a kötelező beszolgáltatás, amelyet egyre nehezebben, vagy egyáltalán nem tudtak teljesíteni.

1955-ben az alvégben a Petőfi Tsz és Szabadság Tsz működött.

1956-os forradalmi események után 1957-ben kártalanították azokat az embereket, akiket a tagosítások során kimozdítottak birtokukból. A kuláklistára vett emberek ingatlanjait visszaadták eredeti tulajdonosaiknak.

1956-ban Halmajugra 3681 kh területen gazdálkodott, ebből 992 kh szocialista tulajdonban levő, 2689 kh pedig magántulajdon. A földek művelését végző gépek nagy része a gépállomások tulajdona. Mivel Halmajugrán nem volt gépállomás csak Detken, szükség esetén onnét vették igénybe a gépeket.

1957 után jelentősen megnőtt a termelési kedv.

1959. március 12-én megalakult - halmaji területen - a Béke Tsz Szalóki Béla elnök vezetésével, Ugrán pedig az Új Élet Tsz Koska Péter vezetésével. A Béke Tsz 1333 kh területen gazdálkodott 258 fővel, az Új Élet Tsz pedig 1192 kh területet művelt 173 fővel. Fő profilja a tsz-nek a növénytermesztés, állattenyésztés volt. Főbb termesztett növények a kalászosok, pillangósok, kukorica és a szőlő.

Az 1958-60-as években a tömeges átszervezés a mezőgazdasági nagyüzemet tette uralkodóvá. A közepesen, vagy gyengén gazdálkodó szövetkezetek igyekeztek társulni a nagyobb, gazdaságosabban működő szövetkezetekkel.

1967-ben a két tsz egyesült, de működésük még így sem volt teljesen gazdaságos. 1975-ös év közepén több község összefogásával (Ludas, Nagyút, Detk, Halmajugra) létrejött a Detki Magyar-Bolgár Barátság Tsz, amely mintegy 4000 hektáros területen 487 taggal folytatta működését. A közös gazdaság vezetésében, megszilárdításában évtizedeken keresztül eredményesen dolgozott Szabó Imre tsz elnök.

Fő profilja a szőlőtermesztés. Jelentős az állatállománya. Exportra szállítanak, jelentős mennyiségű vágósertést adnak át a gyöngyösi Húsipari Vállalatnak. Juhászatuk van, több hektáros területen foglalkoznak étkezési paprika, paradicsom, káposzta, uborka, dinnye, karalábé, zeller termesztésével. Melléküzemági tevékenységként a kőbányai sörgyárnak több hl sört palackoznak évente.

A mezőgazdasági földterület csökkenését nagymértékben befolyásolja a bányaművelés miatti kisajátítás.

A Barátság Tsz elnöke a rendszerváltás után Katona György lett. A tsz-t nem számolták fel, sőt az 1994-es évekre az eladósodást sikerült megállítaniuk. A szövetkezet átszervezése után a korábbi alaptevékenységek megmaradtak, kiegészítő üzemága a műanyagrészleg.

A kárpótlás során mintegy 38 ezer aranykoronával lettek szegényebbek. A korábbi 4000 hektár helyett 2800 hektár a szántóterülete. Az állattenyésztés is kisebb, de a szarvasmarha-állomány 60%-át sikerült megtartani. A bányászat terjeszkedése következtében a kisajátításokból eredő bevételek kezdetben eredményeztek némi fellendülést a tsz gazdasági életében, napjainkban azonban a kisajátítások csökkenésével ill. megszűnésével a tsz fennmaradása - kevés jövedelmi forrás hiányában - a jövőben bizonytalanná válhat. Ugyanakkor a mai nehéz körülmények között nehéz a szövetkezet gazdái, tulajdonosai elvárásainak hosszú távon megfelelni.
 


Akadálymentes

Akadálymentes színséma

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés