Címlap A település története
Tartalomjegyzék
A település története
Halmaj és Ugra birtoklástörténete
Halmaj és Ugra lakossága
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Egyház
Régészeti, építészeti emlékek
Sorsformáló események
Oktatás
Közművelődés
Egészségügy
Közigazgatás
Közbiztonság
Minden oldal
Halmaj község népességéről több száz éven keresztül nem állnak rendelkezésünkre adatok. A község lélekszámára a XVI. század közepétől fennmaradt dézsmajegyzékek adataiból következtethetünk.

Az első dézsmajegyzék 1548-ból maradt fenn. Ennek alapján Halmaj néptelen település volt.

Az 1549-ből fennmaradt dézsmajegyzék szintén névtelen településként említi.

Az 1556-os dézsmajegyzéken Halmajnál már 4 adófizető nevével találkozunk. (Imre Mihály, Palphy István, Zabó Tamás, Bolya Pál)

1689-ben Eger visszavétele után már Halmajon 34 férfi él, aki 15 éven felüli.

A település lélekszámáról az első megbízható adatok 1715-ből állnak rendelkezésünkre. Ekkor Halmaj kuriális helység 10 jobbágy és 5 zsellér családdal.

Az 1771-es urbáriumi adatok szerint Gyöngyöshalmajon 22 és 1/2 jobbágytelek volt, 21 telkes jobbágy, 2 házas zsellér élt.

Az első hivatalos népszámlálást II. József császár rendelete alapján 1784 és 1787 között tartották. Ekkor telkes jobbágy 21, házas zsellér 4, házatlan zsellér 9, szolga 13 élt a településen. Adóztatott ház 29 db volt.

Az 1890-es népszámlálási adat szerint 653 fő lakja Gyöngyöshalmajt, 96 ház van a településen és 1806 kh területen gazdálkodnak.

1900-ban Gyöngyöshalmajon 659 lakos élt 104 házban.

1901 és 1910 között a következőképpen alakult az élve születések és a halálozások száma a településen:
 
 Év  Élve születés
 Halálozás
1901
 25  18
1902  23  10
1903  22  18
1904  30  13
1905  16  18
1906  26  16
1907  31  17
1908  24  10
1909  29  10
1910  29  11
 
Az 1920-as adatok szerint Gyöngyöshalmaj lakosainak száma továbbra is jelentősen növekedett. Ekkor már 991 lakosa volt.

1930-ban a lakosság 791 fő. Az 1920-hoz képest a csökkenés haláleset miatt 17 fő, elvándoroltak száma 100 fő, természetes szaporodással nőtt 83 fővel. Házainak száma ekkor 179.

1946-ban Gyöngyöshalmaj lakosainak száma 790 fő. Lassú növekedés kezdődik tehát.

1949-ben Gyöngyöshalmaj népessége már elérte az 1344 főt.

Ugra népességéről ugyancsak az első dézsmajegyzékből tudunk adatokat.

Az 1548-as dézsmajegyzék szerint Ugrán 11 személy fizeti a gabonadézsmát: /Palphy István, Sarkan György, Mihály Elemér, Galyen Tamás, Farkas Albert, Fekete Péter, Sabó (Szabó) Tamás, Farkas Mátyás, Pasthy Pál, Pasthy Péter, Sabó (Szabó) István)

Az 1549-ből fennmaradt dézsmajegyzékben pedig a következő nevek szerepelnek: /Palphy István, Chudar László, Sarkan György, .... Mihály, Gelyen Tamás, Doka Bálint, Farkas Albert, Farkas Dénes, Chudar Gábor, Fwchyen Barnabás, Fekete Péter, Sekeres (Szekeres) Mátyás, Bolya József, Sabo (Szabó) Tamás, Farkas Mátyás, Bodo Barnabás, Pastypal Lukács, Sabo (Szabó) Lcíszló, Maior Pál./

Az előző évi dézsmajegyzéken szereplő neveknek csak egy része szerepel az 1549-es jegyzéken, ami arra utal, hogy a településről el is költöztek, de új letelepülők is érkeztek. Összességében a lakosság száma az előző évhez képest növekedett.

Ugra 1552-1555-ös években hódolt faluvá lett.

Az 1556-os dézsmajegyzék szerint a következő lakosok fizették a dézsmát:

 
"Kwdar László, Sarkan István, Imre Mihály, Gellyen Tamás, Sechen Elemér, Bala József, Sabo Tamás, Pozkj Pál, Godó Barnabás, Sabo István, Nyilas Pál, Farkas Dénes, Sechen Barnabás, Tóth Filip./ A 14 fő 10 ház után fizette a dézsmát.
1605-ben újra kezdett növekedni a falu, ekkor a dézsmafizetők száma 15 fő. 1689-ben Eger visszavételekor jelentősen csökkent a település lakossága. 1685 és 1710 között "Ugra háromszor elpusztulván, senki sem lakta. "

Első megbízható adatok 1715-től állnak rendelkezésre. Ekkor Ugrán négy jobbágy lakott. 1720-ban 488 lakosa volt és 95 ház.

Az első hivatalos népszámlálási adatok szerint 1787/88-ban a településen élt: 19 telkes jobbágy, 11 házas zsellér, 8 házatlan zsellér, 11 szolga, 1 szolgáló. Az adózó házak száma pedig 34 volt. Az 1771-es urbáriumi adatok szerint pedig a jobbágytelkek száma 21, házas zsellér 9 fő volt.

1786 és 1869 között következőképpen alakult az ugrai lakosság lélekszáma:
 
 
Halmaj 1786  1806  1816  1821  1830  1840  1849  1860  1869
Lakos
 314 350 350 402 527 428 604 614 617
 
Az 1890-es népszámlálás szerint lakosainak száma már 520 fő, 83 ház volt a településen és 2152 kh-on gazdálkodtak. 1900-ban csökkenés mutatkozott mivel csak 488 lakosa volt , viszont a házak száma emelkedett 95-re.

 
1901 és 1910 között következőképpen alakult az élve születések és a halálozások száma:
 
 
Évszám
Élve születés
 Halálozás
1901  25  11
1902  27  13
1903  24  25
1904  26  12
1905  23  16
1906  29  16
1907  22  14
1908  21  10
1909  24  13
1910  23  9
 
1920-as adatok szerint a lakosság száma 564 fő. Hevesugra népessége az 1930-as népszámlálás idején 584 fő. A tényleges szaporodása 1920-hoz képest 20 fő volt. A községből 1945-ig 78 fő vándorolt ki más országokba. 1946-ban Hevesugrának 670 fő lakosa volt. 1950. október 1-én Gyöngyöshalmaj és Hevesugra összevonásával létrejött Halmajugra.

Népessége a következőképpen alakult:

Évszám  Fő
 1960  
1455 fő
 1970 1424 fő
 1980 1303 fő
 1990 1267 fő
 1996 1266 fő
 1997 1246 fő
 1998 1298 fő
 
Az 1995-től Halmajugrán az élve születések és halálozások száma:

Évszám
 Élve születettek
 Halálozás  Természetes fogyás
 1995  15  19  -4
 1996  23  16  7
 1997  17  23  -6
 1998  22  19  3

A mérsékelten növekvő születésszám, a korösszetétel miatt növekvő gyors halálozási arányszám és az elvándorlás együttes hatására folytatódik a kisfalvak népességének csökkenése. Sajnos ez a helyzet jellemző Halmajugrára is.

Halmajugra lakossága magyar nemzetiségű, etnikai összetétel szerint négy tizede cigány származású. Arra vonatkozó adat nincs, hogy Halmajugrán mikor jelentek meg az első cigánycsoportok. Későbbi felmérések során a cigány lakosságot - mivel nem tudták máshová kategorizálni - sok esetben nincstelen zsellérként tüntették fel. Jelenlétükre így inkább foglalkozásuk, illetve nevük alapján következtethetünk.

Az 1923-as adatok szerint az iparosok adatainál az ugrai neveknél a Farkas Géza zenész, Szabó feka Kálmán lókereskedő, Váradi Géza zenész, egyértelműen cigány lakosokra utal.

Kezdetben Gyöngyöshalmajon is a cigánytelepen, elkülönülve éltek. 1944-es helységnévtári adat a telepet külterületként említi.
 
alt

1962-es adat külterületként, de bankótelep néven jegyzi. A Bene-patak 1974-es áradása után ezt a telepet felszámolták. A cigány lakosság nagy része OTP kölcsön segítségével, tanácsi kijelöléssel a faluban vett vagy épített magának házat.

A rendszerváltás utáni időszakban sajnos jelentősen megnövekedett a munkanélküliség. Mivel főleg a kevésbé iskolázott munkaerőre volt legkevésbé szükség, sajnos ez nagyban érintette az itt élő cigány lakosságot is.

Felemelkedésük elősegítője volt az iskola is. Halmajugrán kezdetben kevés cigánygyerek járt iskolába rendszeresen. Később már több, de kevesen végezték el a nyolc osztályt. Ma már jóval kedvezőbb a helyzet. A gyerekek nagy része rendszeresen jár és szeret járni iskolába, de még mindig nagyon kevés az a százalék, aki a továbbtanulást is választja.
 


Akadálymentes

Akadálymentes színséma

Markaz ASP

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

Markaz Községi Önkormányzat ASP központhoz való csatlakozása

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés