Címlap A település története
Tartalomjegyzék
A település története
Halmaj és Ugra birtoklástörténete
Halmaj és Ugra lakossága
Mezőgazdaság
Ipar, kereskedelem
Egyház
Régészeti, építészeti emlékek
Sorsformáló események
Oktatás
Közművelődés
Egészségügy
Közigazgatás
Közbiztonság
Minden oldal

Az önkormányzat legfontosabb szerve a faluközösség volt, amely falugyűlésen nyilvánította ki akaratát. Ezen választották meg az elöljáróságot, a falu vezetőjét, a bírót.

Az önkormányzat feladata volt a belső rendről való gondoskodás, a falu vagyonának fenntartása, kezelése, a faluközösség használatában lévő ingatlanok felosztásának, használatának lebonyolítása.

A község önkormányzatán belül a legfontosabb feladatot a bíró látta el, tevékenysége a bíráskodás volt. A község bíráinak nevét a fennmaradt források csak nagyon hézagosan őrizték meg. Az 1556-os dézsmajegyzék szerint az akkori bíró Szabó Máté volt.

A bíró munkáját esküdtek segítették, valamint a jegyző.

Az előjáróság kézbesítő csomagszállító tevékenységét kisbírók végezték. Feladatuk volt a települést és annak lakosságát érintő fontos hírek, feladatok kihirdetése, amelyre dobolással hívta fel a lakosok figyelmét.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő polgári átalakulás következtében a földesurak elvesztették hatalmukat a község lakossága fölött.

1886. október 5-i ülésén Heves vármegye közgyűlése szabályrendeletet alkotott a községekről, a községi elöljárók és szolgaszemélyzet létszámáról, fizetéséről és munkaköréről.

1923-ban Gyöngyöshalmajon a községi elöljáróság:
  • Főjegyző: Bossányi Lajos
  • Aljegyző: Huszár Csaba
  • Községi bíró: Szalóki Dezső
  • Községi törvénybíró: Pintér Lajos
  • Községi közgyám: ifj. Dupcsák János
  • Községi tanácsos: Nagy Lajos

Hevesugra községi elöljárói 1923-ban:
  • Jegyző: Lénárd László
  • Segédjegyző: Deér István
  • Községi bíró: Zavarkő Gábor
  • Községi törvénybíró: Domoszlai Mihály
  • Községi közgyám: ÓzsvártAlajos
  • Községi tanácsosok: Holló Gábor, Radics Pál, Obeda János, Medveczki Ferenc

1950-ben szovjet mintára bevezették Magyarországon is a tanácsrendszert. Így minden 300 lakosnál nagyobb községben tanács, illetve igazgatási szervezet alakult ki.

1950. október 1-én a hatékonyabb közigazgatási munka és ellátás érdekében sor került a két község Gyöngyöshalmaj és Hevesugra egyesítésére. A községegyesítés előtt Gyöngyöshalmaj közigazgatásilag Visontához, Hevesugra pedig Detkhez tartozott.

Halmajugrán a községi tanács alakuló ülése 1950. október 22-én volt. A tanácstagok névsora:

Farkas Pál, Pintér György; Bánfalvy Mihály, Szalay Pál, Vincze Vilmos, Farkas Ilona, Debrei Imre, Tóth Mihály, Kovács Ernő, Kovács Józsefné, Kaszás János, Szarvas János, Szabó Zoltán, Tóth György, Medveczki Pálné, Hopka Sándor, Torma Márton, Kovács István, Molnár József, Bakos János, Kiss Károly, Kovács Gáborné, Szalóki Béláné, Kozéki Valér, Ifj. Kiss István, ifj'. Csernyák Alajos, Szalóki Istvánné, Dér Andrásné, Bankó András, Gulyás Mária, Tóth Lajos

Halmajugra első választott tanácselnöke Farkas Pál, titkára Bánfalvi Mihály lett. Halmajugra vezető tisztségviselői 1950 - 1978-ig.

Elnökök:
  • Farkas Pál 1950.10.22. - 1953.06.30.
  • Turai Sándor 1953.07.01. - 1953.12.31.
  • Krecz Kálmán 1954.01.01. - 1954.11.I5.
  • Bánfai Béla 1954.11.16. - 1973.04.15.
  • Nyerges Lajos 1973.04.16. - 1978.12.31.

1950-től 1983. december 31-ig Halmajugra a gyöngyösi járáshoz tartozott.

1957. februárjában intézkedés történt egy végleges Tanácsház építésére. Erre a célra Prezenszki-féle (Veronné) házat vették meg.

A tanácsi szervezet hatékonyabb működéséhez később (felsőbb határozat alapján) átszervezésre volt szükség. Ennek oka volt, hogy a kis községek sem szervezetileg, sem a működésben nem tudtak a követelményekkel együtt haladni. A község igényeit nem tudták biztosítani (egészségügyi, kereskedelmi ellátás, stb.) 1979-ben határozat alapján - Detk Községi Közös Tanács néven és székhellyel Detk, Ludas és Halmajugra - társközségek lettek. Az elnök Koncsos István, titkára Szabó János lett, akinek nyugdíjazása után helyét Virág János vette át. Ennek a felsőbb utasításra végrehajtott átszervezésnek, társközségek kialakításának nem mindenhol örültek igazán. A remélt eredményes működés nem mindenhol volt olyan sikeres, mint ahogy az az átszervezés előtt.

A Halmajugrán maradt kirendeltség vezetésével Godó Ferencnét bízták meg.

A rendszerváltás után...

A polgári társadalmi rend, a polgári demokrácia kiépítéseként első állomásként lezajlottak Halmajugrán is a képviselőválasztások 1990 őszén.

A választás polgármesterjelöltjei:
  • Csernyák Frigyes (Független)
  • Dobos Pál (Független)
  • Godó Ferencné (Független)
  • Somodi Tiborné (Független)
  • Veréb Györgyné (Független)

Halmajugrán az 1990. évi választások első szabadon választott polgármestere Godó Ferencné lett.

A megválasztott képviselő testület tagjai:
  • Blahó György (Független)
  • Csúzi Vidor (független)
  • Domoszlai Béláné (Független)
  • Druzsin Lcíszlóné alp. (Független)
  • Kökény István (Független)
  • Szarvas Tibor (Független)
  • Zavarkő György FKGP

1991. jan. 1-től a jegyzői feladatokat Halmajugrán Virág János látta el.

Az 1994-es választáson a település lakói újra Godó Ferencné polgármesternek szavaztak bizalmat.

A testület tagjai:
  • Blahó György (Független)
  • Csernyák Pál (Független)
  • Csúzi Vidor (Független)
  • Domoszlai Béláné (Független)
  • Druzsin Lászlóné ( Független)
  • Kökény István (Független Cigány Kisebbségi)
  • Szarvas Tibor (Független)
  • Zavarkő György (Független)

Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai:
  • Balogh József (RISZ)
  • Kökény István, elnök (Független)
  • Németh Kálmán (Független) (lemondott néhány hónap után)
  • Váradi József (RISZ) (Roma Ifjúsági Szövetség)

1994. április 16-án Virág János jegyző nyugállományba vonulása után Molnár Nándort bízták meg a jegyzői munkakör ellátásával.

Az önkormányzat jó munkájának elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Gobó Ferencné polgármester asszonynak immár a harmadik ciklusban, 1998-ban is bizalmat szavaztak a halmajugrai lakosok.

A legtöbb szavazatot kapott testületi tagok 1998-ban:
  • Csernyák Pál (Független)
  • Domoszlai Béláné (Független)
  • Druzsin Lászlóné (Független)
  • Kökény István (Független Cigány Kisebbség)
  • Tóth Béla (Független)
  • Sőregi Csaba Tamás (FKGP)
  • Szarvas Tibor (Független)
  • Zavarkő György (FKGP)

Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai:
  • Balogh Csaba (Független)
  • Kökény István (Független)
  • Váradi Zoltán elnök (Független)

Az önkormányzat az eltelt kilenc év alatt számos, a fejlődéshez nélkülözhetetlen beruházást váltott valóra. Így többek között 1992-93-ban a közvilágítást energiatakarékosra cseréltette az önkormányzat. Vízvezetékkel látta el a község minden utcáját. A gázvezetéket 1994-95-ben vehette birtokba a község lakossága. A költségeket teljes egészében az önkormányzat fedezte, ugyanis ezzel a költséggel nem akarták terhelni a falu lakosságát, akik nagy százalékban nyugdíjasok, munkanélküliek. Elérte azt, hogy minden út aszfaltos vagy makadám. Minden második lakásból lehetséges crossbar rendszerben telefonálni. 1996-ban az önkormányzat igyekezett faluszépítést is végezni. Mintegy 266 ezer forintért Gödöllőről hozattak díszfákat (vérszilvát, hársat, vadgesztenyét, japán cseresznyét, gömbjuhart, smaragd tuját, oszlopos borókát, ezüstfenyőt, acélkék ciprust, gyöngyvirágcserjét, amikkel a hősök emlékműve környékét s a játszóteret tették vonzóbbá. 1997-ben önálló háziorvosi körzetet, fiók gyógyszertárat alakítottak ki. Fogorvosi rendelőt létesítettek. Az önkormányzati épületet teljesen felújították. A szilárd hulladékgyűjtés- és elhelyezés szervezetten történik, a szeméttelep azonban elavult. Az új telep építése a közeljövőben várható. A folyadékhulladék teljes egészében tartálykocsikon kerül elszállításra. A szemétszállítás költségét az önkormányzat fizeti.

Az általános iskolás tanulók minden évben ingyen juthatnak tankönyvekhez, melynek a költségét az önkormányzat fedezi. Bizonyos összeggel támogatják a középfokú oktatási intézményben tanulókat. Decemberben általában a lakosoknak lakásfenntartási hozzájárulást nyújtanak.

Az önkormányzat megoldandó feladatai között szerepel a szennyvízelvezetés megoldása, amelyet szintén ingyen szeretnének létrehozni a lakosság számára.

És, hogy mindezt miből oldják meg? Az önkormányzat 1999-ben 208 millió forintból gazdálkodhatott. Ebből 36 millió forint volt a költségvetési támogatás. A személyi jővedelemadó-hányad, valamint a gépjárműadó 50%-a tízmillió, az intézmények működési bevétele hétmillió, a településen működő üzemek által befizetett iparűzési adó 50 millió forint.

Más hasonló kis településhez képest a bevétel jelentős, de nem annyira, hogy azt ne ésszerűen, gazdaságosan, átgondoltan használják fel és a közpénz kizárólag a lakosság részére kamatozzon.

1999. június-júliusában ezen a vidéken is pusztított eső és árvíz. A problémát növelte még földcsuszamlás. A kár mintegy 37 millió forintot tett ki. Az árvízkárok kiküszöbölésére központilag kapott összeg 22 millió volt ebből kellett a lakhatatlanná vált házak tulajdonosait segíteni valamilyen formában. Az önkormányzat a központilag kapott összeget kiegészítette 8 millió forinttal.

Sajnos ebben az évben már jóval kevesebb összegből kell gazdálkodniuk, mivel azok a települések akik iparűzési adót kapnak, azoktól a befizetett összeg értékét elvonták. Az önkormányzat más hasonló problémával küzdő településsel együtt az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
 
 


Akadálymentes

Akadálymentes színséma

English French German Italian Russian Spanish Hungarian
Hirdetés